Ti jól kijöttök a mostoha anyukátokkal/apukátokkal/tesóitokkal?

8 éves korom óta együtt élek anyummal,és a mostoha apámmal.

Én nagyon bírom őt,és nagyon jól kijövünk egymással.Tud szigorú is lenni,de ez ritkán fordul elő,inkább rengeteget hülyülnek anyámmal,és velem is.Jó fej,és mindig igyekszik a lehető legjobbakat megteremteni nekem..(pl: neki köszönhetem,hogy Angliában tanulok)

18/F

18 éves koromtól élek együtt mmostohaanyámmal és -tesóimmal. A gyerekekkel jól kijövök, a nővel kölcsönösen utáljuk egymást - vagy ha nem, remekül titkolja.

Mindenbe belep.fázik, bármit teszek, probléma, max. két szót ha beszélünk egy nap, ő elküldene már innen (mi költöztünk ide), mondván, "elkényelmesedek" (végzős egyetemista vagyok), meg ő nem akarja, h 30 évesen is itt éljek.

Ezt term. nem a szemembe mondja, hanem apának, de nem segítene, h elmehessek. Én szívem szerint már rég elhúztam volna, utálok itt élni.

ma 21:07

Végzős egyetemista vagy? Akkor olyan 24-25 éves lehetsz??

Akkor valahol igaza van már a mostohának,hogy ideje lenne külön élni már..Az meg,hogy tőlük várod a segítséget,hogy leléphess,ahhoz jó vastag bőr kell..

Mondom én aki 20 évesen elköltöztem otthonról,úgy hogy suli mellett dolgoztam,és spóroltam.

22/L

Mostohaapám van, már egészen kicsi korom óta. Úgy 5-6 éves lehettem, mikor a családom részévé vált. Eleinte gyűlöltük egymást. Én sem könnyítettem meg a dolgát, és ő se az enyémet. De aztán ahogy teltek az évek, és érettebb lettem, rájöttem, hogy igenis szerethető, és tud nagyon jófej is lenni. Ma már egész korrekt a kapcsolatunk, de azért még mindig tudunk orbitálisakat veszekedni. :D

L/17