Túlreagàlom a kialakult helyzetet?

2 éve vagyok házas. Ő legalább 15. Ennyivel is több tapasztalata van főzés terén. Egyébként is egy kis konyhatündér. Befőttet rak el télire, süteményeket süt, rendszeresen vendégséget csinál, stb. Én nem vagyok ilyen jártas a konyhában, de éhen nem halunk azért. Tavaly nem sikerült a töltött káposztám, mert kevés fűszert raktam bele. Életemben először csináltam és nem tudtam még az arányokat. Férjem azért hősiesen megette. Bár valóban nem volt semmi ize. Egyébként tökélletes volt, csak iztelen. Közben megemlitette a sógornőmnek, hogy nem sikerült. Sógornőm most azt találta ki, hogy menjek el hozzájuk karácsony előtt és majd ő megmutatja, hogy kell csinálni. Van nekik minden hozzávaló, ne vigyek semmit és majd ő megcsinálja. Nekem csak itthon meg kell főzni.

Hát ebből én nem kérek. Eléggé megalázónak gondolom, amit felajánlott és eléggé megbántott ezzel. Először is, ha lenne gondom, akkor is inkább anyukámhoz fordulnék segitségért. Másodszor meg, miért akar helyettem főzni? Ok. Először nem sikerült, de másodszorra majd sikerül. Harmadszor meg én sem szólok bele, hogyan főz, ő sem tegye.

Jogosan érzem magam megbántva ezzel a gesztusával?

Férjem szerint csak felfújom a dolgot, mert csak segiteni akar.