Mit tennétek ebben a helyzetben? Tönkreteszi magát.
Van egy unokatesóm, aki 12 éves, és 90 kg felett van. Világ életében kövér volt, ő is és az anyja, a nővére is. Kivéve, amikor kb 2 éve, 10 évesen megelégelte, és elég sokat, 20 kgt lefogyott. Azóta már megint nem figyel oda és kamatoostul visszaszedte.
Az anyja nagyon sokat dolgozik, az apja nem vesz részt az életében, sokat van egyedül. Néha hétvégente én szoktam vele lenni, együtt programokat csinálunk, stb.
Párszor finoman próbáltam neki jelezni, hogy elszaladt vele a ló, de kamasz, így csak megsértődött.
Az anyját ez a sztori szerintem nem érdekli, tőle látja a rossz példát. Borzalmas evési szokásaik vannak. Én mutatnám neki a jó példát, egészséges súlyom van.
Féltem a kiscsajt, mert amúgy nagyon jólelkű, kedves, szép arcú és rossz látni, hogy tönkreteszi magát, amihez az anyja asszisztál (ő vásárol be minden szemét kaját).
Közben meg látom, hogy nyomasztja a saját súlya, mert ha 1-1 ruhám megtetszik neki, felprobalja, és kicsi rá. Szóval még ő is megdöbben, hogy mennyire nagydarab.
Mivel tudnék segíteni neki?
Mivel tudnék segíteni neki?
Ennyire nincs életed, hogy máséval foglalkozol?
A segítségnyújtás definíciója az, hogy úgy és akkor adjuk, ahogy a másik szeretné, nem akkor, amikor te úgy gondolod. Az ugyanis a kontroll fogalma.
Valóban a saját életeddel törődj.
Nekem is megvan a véleményem az anyáról, de nem fog érdekelni senkit. Miért fektetnék bele időt?
12 éves és te (ami ugye minimum 16) elég különböző méretek magasságban is, hogyan jut eszébe felpróbálni bármidet?
10 évesen 20 kilót ledobott csak úgy, magától? Kicsit hihetetlen... ennyi nem megy le két év alatt csak diétával és gondolom, 10 évesen nem fizette be magát sehova sportolni, meg esténként futni se nagyon járt egyedül...
Nem akarnék ráerőltetni semmit, csak valahogy rávezetni jóindulattal, hogy ha 2 éve sikerült, akkor most is fog.
És igen, egyszer már lefogyott, akkor sokat szobabiciklizett és odafigyelt mit és mennyit eszik.
Magasságban pedig nem sok különbség van köztünk.
Szerintem ez egy több összetevőből álló probléma.
Először, ezekkel a paraméterekkel nem lesz jó akármit sportolni, azaz mozogni, mert tönkreteheti az ízületeit.
Másodszor, a gyerek azt eszi, amit anyuka az asztalra tesz. Valahogy az egész családot kellene észre téríteni.
Harmadszor, ha szóban forgó család észretérne is, olyan extrém adatokat írsz, hogy szakember segítsége lenne indokolt - szerintem.
Az agyukkal kellene kezdeni, ha a tudatuk nem változik, aligha tudsz bármit is tenni értük, azonban benne van a pakliban, hogy megsértődnek, megharagszanak rád.
Az a baj, hogy szerintem ez a túlevés egyrészt pszichés eredetű. írtad, hogy apukájával nem valami jó a kapcsolata. Valószínűleg ez is hatással van rá. Az meg a másik, hogy nyilván ő is rájött, hogy probléma van a súlyával, hisz nap mint nap látja a vele egykorúakat. Abban csak reménykedem, hogy nem piszkálják az osztálytársai, mert a gyerekek borzasztó kegyetlenek tudnak lenni.
És ha ennek tetejébe még te is állandó utalásokat teszel arra, hogy el van hízva, nem csoda, hogy megsértődik. Kamaszkorban az ember amúgy is különösen érzékeny a külsejére, akár valami étkezési zavar is lehet a vége, ha ezzzel nyomasztod mindig.
Szerintem a legtöbb amit tehetsz érte az az, amit már előttem is írtak, hogy szerető, támogató háttért biztosítasz számára, érezteted vele, hogy te ott leszel neki, bárhogy is dönt. Menjetek el együtt sportolni, sétálni, főzzetek valami egészségeset. Érezze, hogy mellette vagy.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!