Ne hívjam meg az unokatestvéremet az esküvőmre, azért, mert az anyám rosszban van vele?

Az diktál, aki fizet!

Ha ti fizettek mindent, akkor nincs beleszólása!

Ha viszont kell a szüleid pénze, akkor kelljen a véleménye is!

Én úgy gondolom anyád gyerek módjára viselkedik és azt hiszi, te az ő tulajdona vagy, azt kell csinálnod amit mond, mint egy kiskutya.

Anyám és anyósom ugyanezt bejátszotta az én eskövőm előtt, ennek ez nem tetszett, annak az. A végén ott tartottunk, hogy mindkettőnek megmondtam, elviselhetetlenek és ha nem fejezik be, nem kell jelen lenniük az esküvőn. Végül mindketten eljöttek, anyósom próbált úgy tenni, mintha vita sem lett volna köztünk, anyám viszont az egész lagzi alatt pofákat vágott és hozzá sem lehetett szólni. Hónapokig nem beszéltünk utána.

Állj a sarkadra!

Ismerned kéne a sztorit. Kérdezd meg nagynénédet is, és anyukádat is arról, hogy pontosan mi történt. Ennek tudatában dönts arról, hogy volt-e annyira jellemtelen, hogy nem érdemli meg a meghívást.

Egy bünös ember persze, hogy "nem emlékszik", mert nem akar emlékezni a történtekre, de csak úgy tesz, mintha már el is felejtette volna, azonban csak hazudik, adja az ártatlant.

Az idöseket is a finom modorú, nagyvonalúnak tünö szélhámosok csapják be, de ne feledd, a csalók sokszor behízelgö modorúak, jól bánnak a szavakkal, tudják hogyan kell viselkedni, hogy behálózzák a másikat, elhitessék, hogy ök ártatlanok. Lehet, hogy az unokatestvéred is ilyen kétszínü köcsög.