Milyen lett a kapcsolatotok a testvéreiddel szüleiddel felnőttként?
Tavaly férjhez mentem idén anyuka leszek és úgy érzem sok minden nem úgy alakul ahogy kellene. Részben biztos én is hibás vagyok mert elég zárkózott természetem van illetve a kisebbik testvéremmel nagyon más a személyiségünk. Sok minden van ami évek alatt felgyülemlett bennem és ahogy most közeledik a babám születése előjönnek ezek a dolgok.
Legidősebb vagyok soha nem éreztem azt hogy különbséget tettek volna köztünk de most azt veszem észre hogy a kisebbik húgom mellé áll anyám folyton. Neki több jár egyébként is sok mindenből. Példaként nekem és másik tesómnak az egyetem alatt nem lett fizetve kb semmi diákhitelünk is van. Neki nem kellett azt se felvenni mert mindent fizetnek neki. Plusz laptopot kapott meg ezt azt amazt. Mi ezt is magunknak dolgoztuk össze diák munkával amire ő is eljár de így azt mind felreteszi.stb Így könnyű...
Sokat elvár és szerintem pofátlan. Soha egyszer nem hívott meg enni se inni. Soha nem vett semmit csak úgy. Én még az elején őt igen de aztán meguntam. A férjem elég nagyvonalú szokott lenni és meghívta számtalanszor de nem csak őt hanem mindenkit és ő egyébként elég mérges is rájuk egyéb dolgok miatt. Ez csak a plusz.
Úgy érzem a férjemet sem kedvelik legalábbis anyám meg a kisebbik húgom. Megvan a maga stílusa és lehet nem tűnik nekik viccesnek amit mond de ezek a mi belsős poénjaink és nem kell helyre igazítani senkit.
Közel harminc vagyok és anyám engem is állandóan irányítgatni akar amitől ki vagyok akadva, meg beleköt dolgokba mit hogy csináljak. Persze ebből cirkusz van mert egyáltalán nem az ő dolga és nem is úgy csinálom.
Néha nem tudom annyira egyedül érzem magam és már nem vagyok benne biztos sokszor kinek van igaza. Én sose szólok bele senkinek az életébe ez fix. De ők nonstop okoskodnak.
Örülnek hogy jön a baba de még egyik se vett semmit neki, azon kívül hogy anya egy könyvet és takarót. (nem elvárás csak nekem annyira fura miközben random emberektől meg csomó mindent kapunk és rosszul esik) valami nem oké úgy érzem.
Anyósom teljesen más, egy szavam nem lehet. Nagyon jófej esküszöm le vagyok döbbenve.
Nektek milyen lett a kapcsolatotok vagy hasonló történeteket mesélnétek? Mert el vagyok keseredve eléggé.
válasza:"Örülnek hogy jön a baba de még egyik se vett semmit neki, azon kívül hogy anya egy könyvet és takarót. (nem elvárás csak nekem annyira fura miközben random emberektől meg csomó mindent kapunk és rosszul esik) valami nem oké úgy érzem."
Na ezen mondjuk épp nem kéne fennakadni, mert ez bőven rendben van, előbb szülessen már meg épségbdn az a gyerek...
A többi jogos.
válasza: válasza: válasza:Nem tartom tisztességesnek, ha a szülők különbséget tesznek a gyerekeikben. Mi nővéremmel kb fillérre pontosan ugyanannyit kaptunk. Egy alkalommal le lettünk ültetve, és el volt számolva.
Azt gondolom jó a viszonyom szüleimmel, viszonylag messze élünk egymástól, nem szólunk bele egymás életébe, telefonon tartjuk a kapcsolatot. 1-3 havonta találkozunk, ahogy kijön. Nővéremmel nem szoktunk telefonálni, ritkábban, pár hetente néhány messenger üzenetet váltunk. Találkozni vele is 1-3 havonta. Nem szeretem beavatni a dolgaimba, mert elég lehurrogós típus, megvan a stílusa, amit max egy napig tudok nyelni.
válasza:Nekem semmilyen a kapcsolat. Anyám és a húgom mindenben egy húron pendülnek, de ez gyerekkoromban is így volt. Amikor otthon éltem még, akkor ezt tudomásul vettem, de valahogy nálam is a terhesség során merültek fel ezek a gondolatok. Tisztázni soha nem lehetett semmit anyámmal, így ahogy múlik az idő, egyre rosszabb, úgy értve, ahogy látom, hogy én milyen anya vagyok, és ő milyen anya volt.
Én azt mondom, nem függsz anyádtól anyagilag sem, és máshogy sem, húzd meg a határaidat, beledumálni ne engedd semmibe. A tesóddal is tarthatsz pár lépés távolságot. Én most eltávolodnék valamennyire az anyámtól és testvére(i)mtől valamennyire.
válasza:Mert magasról leszrtak, én voltam az idősebb, a lány, ergo az öcsémnek minden szabadott, de állandóan én takarítottam az ő mocskát is - ha nem, akkor kaptam érte.
Nyáron rám sózták, mondván otthon vagyok, suli után rám sózták, azaz nulla életem volt, szó szerint, mert vagy tanultam vagy a gyerekre vigyáztam - én addig azt hittem, hogy a szülő magának csinál gyereket, de tévedtem, mert ők összehozták, aztán ahogyan 2-3 éves lett le is dobták nekem.
De nevelnem nem lehetett, és ha rászóltam már ment hisztizni, hogy én bántom... (bocs, amiért nem engedem hogy felmássz a szekrényre).
Mindegy, amint tudtam elhúztam és nem is igazán nézek feléjük, az öcsém meg maximálisan sem érdekel.
Biztosan jó kapcsolatunk lenne, hogyha nem egy elkényesztetett majom lenne, és nem érdekel, hogy nem ő tehet róla, annak ellenére mindig én kaptam az ő fxságai miatt is.
Természetesen nem akarok gyereket, elég volt az az egy is, akit nem kértem.
válasza:Van 3 testvérem. Nem tartom velük a kapcsolatot. Ők szerintem elvannak egymással. Átmennek egymáshoz, vigyáznak a nagyobbik gyerekeire, közös progik, stb.
Anyummal nagyon jó a kapcsolatom.
Apummal mostanában lett jó/jobb, de nem beszélünk rendszeresen. Magának való figura.
Minden oké lesz. Magaddal foglalkozz. Te légy boldog, mint az életed főszereplője.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!