Rokonod mikor és mivel sértett meg a legjobban?

9

Igazad lehet.

A férjem gyerek volt mikor elváltak a szülei és az apja mindig azt mondta miatta. És ő sokáig el is hitte. Mikor összekerültünk akkor világosítottuk fel anyukàmmal hogy ez egy vicc, ilyen nincs. És anyám ezért kiosztotta becsülettel az apját. Na, azóta nem miatta váltak el.

Az egyik nagymamám engem hozott fel elrettentő példának hogy nincsenek barátaim szerinte..

Meg amikor beszoltak hogy milyen vékony vagyok, meg lefogytam a seggem,holott 157 cm vagyok és 55 kiló ami teljesen normális....

Meg amikor anyám hozzámvágta mindíg miskoromban, hogy én rontottam el az életét azzal hogy megszülettem..

Egyik nem túl közeli rokonraharagudtam meg és már nagyon sok év eltelt de mégmindig haragszom rá és egyszer sem volt hajandó bocsánatot kérni, epdig néha el kell viseljek vele pár órát egy légtérbe és köszönni neki, de egy szót nem szólok hozzá és nem is hagyom hogy hozzám szóljon, kerülöm a társaságát amikor mindig valami hülyeségével jön és nem azzal hogy "figyi szeretnék bocsánatot kérni" Ha ezzeljönne akkor meghallgatom, de nem biztos hogy utána minden szép és jó lesz.

A lényeg röviden annyi hogy amikor volt a 2008 as gazdasági világválság elvesztettem a munkahelyemet, a cég csődbe is ment én munkanélküli lettem és közel 9 hónapig nem találtam magamnak állást, volt egy nagyon kevés hirdetés, már a gyári munkát is hajlandó voltam elvállalni hogy valami legyen végre, de nem sikerült az sem. Pedig 2 végzettségem is volt már akkor és sima betanított munkára jelentkeztem, de nem kellettem nekik. A lényeg hogy volt rokonlátogatás és akkor kérdezte hogy mi van velem, munkahely? barátnő? stb... Én mondtam hogy Munkám nincs, néha napján 1-1 alkalmi meló van, takarítás, vagy árok ásás, esetleg segédmunka pár napig egy építőipari cégnél, de ennyi. Barátnő témára meg mondtam hogy nincs mert eljárni sem járok sehova mivel anyagilag örülök hogy anyáméknál héderelek és ami kevés bevételem van azthaza kell adjam mert Ők sem álltak túl jól. Meg volt más dolog is de az nem olyan lényeges. Erre megkapom tőle azt hogy mind ez azért van mert egy sz@r vagyok egy senki, egy utolsó, két szakmunkás végzettséggel nem igaz hogy semmit se találok és ne a kifogásokkal jöjjek hogy iylen válságmeg olyan válság, nem igaz hogy nincs valami ismerős aki ne tudna valamit ajánlani, holott nekik még ismerős sem kellett ahhoz hogy munkájuk legyen aki elvesztette, de szerinte az is az én hibám hogy elvesztettem a munkámat és az hogy csődbe ment a cég csak azért monták hogy ne sértsenek meg, holott tényleg megszünt a cég de nem hitte el mert szerinte egy cég csak úgy nem szűnik meg, olyan nincs. Meg mondta hogy szerinte ocsmányul nézek ki, nem követem a divatot, nincs jogosítványom, autóm meg aztán főleg nincs, meg egy dagadt disznó vagyok akkor volt egy 5 kg-s súlyfeleslegem és egy pici sörhasam de szerinte már úgy néztem ki mint egy 200 kilós hájpacni. Mondta hogy így ne is akarjak barátnőd, és kezdjek el sportolni, diétázni és költözzek el végre otthonról mert ez így nem élet. Azt meg ne mondjam neki hogy nincs rá pénzem, mert ha akarnám megtudnám oldani, és nem hiszi el hogy nincs olyan haver akihez tudnék menni és akkor közösen élnénk így haverok akár 10-en egy kis lakásba és megoszlanának a költségek, még így is jobb lenne mint ha 24 évesen anyámék nyakán élnék, és majd elköltözök ha teszek érte hogy jobb legyen. Meg mondta hogy ha úgy van menjek külföldre, mert azt hitte hogy az is úgy megy hogy felszállok egy vonatra és mire odaérek már lesz állásom, szállásom, pénzem legalább 1 hónapra hogy ne haljak éhen.

De mind ez nem zavart volna annyira ha nem úgy mondta volna hogy mindenki halja és nagyon megalázott. Én meg persze visszaszóltam mert olyan vagyok csak mire kimondtam volna a lényeget apám leállított hogy hagyjam, nem éri meg, engedjem el, Ő ilyen, ne vedd magadra, ne csinálj balhét. Aztán mondta apám menjünk ki a levegőre nyugodjak le és felejtsem el met ezek nem igazak, csak Ő ilyen, ezt tudhatnám. Megmondtam hogy nem érdekel, ez baromi sértő volt, és közöltem hogy többet oda be nem teszem a lábam.

Meg számomra nem kívánatos személy és akármi rokoni összejövetel van ha Ő ott lesz akkor én nem.

Persze a családjával jóba voltam utána is, és csak miattuk mentem de azóta sem vagyok hajlandó azzal a rokonnal beszélni mert mondtam midnenkinek hogy beszéljenek vele hogy kérjen bocsánatot ha jóba akar lenni vagy nem akarja azt hogymérges legyek rá annyira, de mondták hogy hiába, túlságosan büszke magára, és nagy az egója és nem fog idáig lesüllyedni.

Persze azóta eltelt sok sok év és fordulta kocka, én nekem lett jó állásom, anyagilag szépen összekaptam magam, sajátéletem, feleségem, gyereket is szeretnénk, neki meg csoda hogy nem vették még el a házát az adósságai miatt, és még büszke is magára hogy neki minta élete van éssokan vehetnének tőle példát mert rengeteg midnent elért, ja a sok jó után életre adósságba keverte a cslaádját, még az unokájának az unokája is ennek fogja inni a levét....

Sajnálom ha hosszú lett és unalmas de most kikívánkozott belőlem.

"Sajnálom ha hosszú lett és unalmas de most kikívánkozott belőlem."

Ugyan ugyan az anonim oldalak lényege hogy olyat is mondhatsz amit általában elzársz.

12-es te a 3-as vagy?

Ha az vagy és tolakodonak gondolsz akkor sajnálom.

Viszont ha nem vagy, én csak segiteni akartam valakinek aki ugy tünt rászórul.

Hű, hol is kezdjem...igazából akkor a legrettenetesebb megtapasztalni, amikor tudja magáról az ember, hogy ő ehhez hasonlót soha nem tett vagy tenne a másikkal mégcsak gondolatban sem, de az érzékeny, jólelkű emberekbe a legkönnyebb beletörölni a saját mocskát néhány illetőnek 🙁

- az édesanyám állandóan váltogatta a férfi partnereit, állandóan szórakozni járt, a többsége azonnal lelépett, amikor megtudták, hogy gyereke van...az egyik különösképp bunkó volt velem, elmondtam az érzéseimet, azt hittem, megtehetem kisgyermekként...nem éppen...amikor a bánatomat osztottam meg, sírva fakadt és azt mondta, hogy egy kullancs vagyok, aki elűz mindenkit mellőlle.

- 4-5 évesként kaptam egy fél tábla csokoládét, miután megköszöntem,bementem a kis szobába megenni...a nagymamám utánam jött és hangosan megjegyezte, hogy milyem öznő vagyok, eszembe nem jutna megkínálni mást...azóta rosszul érzem magam, ha kapok valamit és mindig igyekszem udvariasan elutasítani azt.

- egyetem után hazajöttem késő délután, az anyám suttyó, anya-komplexusos, alkoholista, PS4 függő férje nem vitte sétálni a kutyákat, még csak el sem mosogatott...épp adtam rá az egyikre a hámot, amikor rákiabált a màsikra..én megkértem, hogy ne ordítson...ekkor belemászott az arcomba fenyegetőleg, mint egy 8.kerületi mocsadék és megfenyegetett..azt mondta utàna, hogy undorító a szagom és takaródjak fürdeni, mert nem akarja a bűzömet szagolni...erre kimenekültem sírva...utánam szólt, hogy menjek anyucinak árulkodni...az anyám meg engem hibáztatott, hogy nem kímélem meg és engem néztek hülyének.

Bár megdöglenék végre