Mit lehet tenni, ha úgy felzaklattam magam egy családi balhé miatt, hogy nem tudok azóta aludni?

Hosszú lesz.

Van egy nagynéném, Bori, aki idegbeteg, és nem normális. Úgy beszél a 7 éves gyerekével, mint a kutyával, üti-vágja azt a szerencsétlen gyereket, olyanokat vág a fejéhez, hogy "Minek kellett megszületned?" meg hogy "Akkor rohadt volna le a méhem, amikor magamból kinyomtalak!" meg ilyenek. Van egy anyám, aki mindig minent ráhagy a húgára, Borira, és nem tudja és nem is akarja megvédeni magát. Bori anyámat lábtörlőnek használja. Folyamatosan bántsa, lelkileg zsarolja (pl.: mint most is, hogy ha nem megyübk haza hozzá őszi szünetbe, ő megöli magát meg a gyerekét) (480 km-re lakunk egymástól).

Amíg ott voltunk, egyszer nem főzött, reggelre, délre, uzsira, vacsorára csak péksütit ettünk. (És ez nem vicc) Anyám már nem bírta a péksütit, (mert anyám már hétfőn eljött, én csak szerdán jöttem, mert nekünk keddig volt csak tanítás, mert megadták azt a két napot), és mondta, hogy nem kér. Erre megfogta a péksütit, kidobta a kukába, és ami volt a zacskóba, azt is kidobta, és amit én ettem, azt is megfogta, elvette tőlem és kidobta. Majd megint mint egy idegbeteg, elkezdett remegni. Anyám szokásához híven nem szólt semmit, én csak annyit kérdeztem tőle, hogy: "Mi a r.knak kell idegeskedni? Meg mi van akkor, ha nem kér? Majd eszik később?" Erre elkezdett engem izélni, hogy en egy sz.r takony pulya vagyok, én ne pattogjak neki, meg ilyenek. Tudni kell rólam, hogy én anyámért mindig is kiálltam, és sose hagytam, hogy bárki is megbántsa, meg megalázza. Tudtam magamról, hogy nem fogok sokáig bírni idegekkel, és ezért el akartam menni, sétálni egyet, hogy lenyugodjak, mert olyan szinten felidegesített. Csak mondta meg mondta meg mondta a magáét, és én erre mondtam neki, hogy: "Anyád". (Ami két okból gáz az én számból: 1. Mert nagyanyám már meghalt, 2. Mert én vedem anyámat, de közben más anyját szidom, és ez valamilyen szinten ellentétes). Erre nekem jött, megtépedt meg idevágott, elkapta a torkom, én meg hirtelenben hozzávágtam a fejéhez a telefont. Anyám állt közénk. Én eljöttem, anyám jött utánam. Ami mégjobban fájt, hogy anyám még ekkor is a drága tesókáját védte. Anyám egyedül visszament a cuccainkért, folyamatosan Bori beszólogatott neki, meg teli torokból ordibált vele, meg néha-néha anyam odaszólt neki, de nagyrészt tűrte. Összepakolt és eljött. A péntek estét egy másik nagynénémnél töltöttük, szombat reggel jöttünk haza.

Ez pénteken volt ez a balhé. Se péntek este, se ma este (bár már vasárnap van) nem tudtam aludni, mert olyan szinten felzaklat engem ez. Haragszom magamra, amiért rosszul csináltam és rosszul mondtam dolgokat, és ezért anyámat mégtöbb alázás érte. Főleg amikor egyedül visszament a házba. En nem mentem vissza, csak anyám ment fel egyedül, és lehallatszott, hogy ordibál vele Bori. Mit tegyek?