Meddig tűrjem még a sógornőm viselkedését?

A sógornőm imád mindenbe beleszólni, okoskodni. Ő mindent jobban tud, jobban csinál, tippeket osztogat kéretlenül, beleszól és okoskodik mindenbe. Már kezdem unni, hiszen több mint 1 éve nyelem ezeket a dolgokat.

Egy helyen lakunk, így akaratlanul is jön és beleszól mindenbe. Mindezek apróságoknak tűnnek, de ha gyűlnek, gyűlnek, akkor éppen elég.

Példák:

1. Függönyt mostam és mivel még csöpögött belőle a víz, így a napra terítettem szikkadni, hogy ne áztassam el a lakást. Ő sétálgatott céltalanul majd tippet adott, hogy nyugodtan tegyem fel a függönyt és akkor nem kell vasalni, majd megszárad.Igen, így terveztem, hogy nedvesen majd felrakom, de szikkadni raktam ki 10 percre.

2. Vártam valakire az udvaron, közben feltűnt néhány gaz a térkőből kinőve, így lehajoltam és párat kitéptem. Erre már jött és adta a tippet, hogy azt késsel kellene, hozzak hozzá kést. Én meg mondtam, hogy jó, csak megláttam, gondoltam kitépem ha már várakozom. Azt már nem mondtam, hogyha ennyire tudja osztogatni a tippet és ráér, akkor nyugodtan megcsinálhatja ő is.

3. Párommal kiköltöztünk egy lakásból, mivel sógornőm jött a helyünkre, ám nem várta meg míg kiköltözünk, hanem 1 hétvége alatt gyorsan el kellett hagynunk a lakást, mert ő már cuccolt odafele, így nagy takarításra már nem volt időm. Másnap indította a körlevelet a családban a hátunk mögött, hogy mi milyen piszkosak vagyunk, a rizs kiszóródott a fiókba stb...stb... Megjegyezném, hogy nem vagyunk piszkosak, normálisan és rendszeresen takarítok csak a gyors pakolás közben szekrényről, ágy alól igenis néhány porcica előbújt. Nem értem miért nem nekünk szól, hogy menjünk vissza takarítani, miért a hátunk mögött kell leírni minket az egész család előtt. Innentől kezdve mi elvagyunk könyvelve piszkosnak meg igénytelennek.

Csupán csak magára van gondja, és azzal foglakozik, hogy más hogy néz ki, mit csinál... A ház körül mindent mi csinálunk, nem veszi ki a részét csak a kifogásokkal jön és az ész osztással, hogy mit hogy kellene.

Nagyon sok sztorit tudnék még írni, de azt hiszem átjött a lényeg.

Mindenbe beleszólós, rosszindulatú, okoskodó és kötekedős egy ember. A saját háza táján is lenne mit seperni, én is tudnék mibe belekötni csak nem teszem, mert a saját dolgommal törődöm.

Persze utólag ő nem úgy gondolta, nem úgy értette, csak elmondta.

Ti mit gondoltok hogy kezeljem? Kezd betelni az a bizonyos pohár.

Ha úgy viselkedek vele, ahogyan ő velem, akkor világháború törne ki, menne a körlevél a családban, hogy én milyen bunkó vagyok vele és én lennék rossznak beállítva.

Ha tűröm, akkor csak telik a pohár és emésztem magamat.

Beszélni nem nagyon lehet vele, hiszen az egója nem igazán engedi és az értelmes kommunikáció is kivitelezhetetlen.

Azért bánt a dolog, mert én többnyire a saját életemmel foglalkozom és sosem szólok bele máséba, így ezt elvárnám mástól is, de úgy látszik nem lehet, mert egyeseket ez éltet, ez boldogít.