Az mennyire gyakori, hogy felnőttként sem kedveljük egymást a féltestvéremmel?

Szerintem testvéreknek nem kellene politikáról beszélgetni, annyi téma van ami nm szít ellentétet. Ha legközelebb felhozza, mondd neki hogy ebben nem értetek egyet és nem szeretnél erről többet beszélni. Tanítsd németül és próbálkozzatok más társalgási témákkal, úgyis a nyelvtanulás alatt kellenek példamondatok. Kicsit többet meg fogsz tudni a hobbijáról, mi a kedvenc étele meg ilyen apróságok. Ezer téma van, tanárként tudod. A család lényege szerintem hogy feléjük toleránsabbak vagyunk mint egy idegen felé.

Legalábbis én így érzek a féltestvérem iránt, hogy szeretem annak ellenére hogy ritkán találkozunk és a hétköznapi életben nem olyan emberekkel barátkozom mint ő.

A testvéri szeretetről szóló könnyes mesék többnyire mesék. Genetikailag rendkívül nagy különbség lehet vértestvérek között is, mint ahogy a gyerekek a szüleikre sem nagyon hasonlítanak, ott is inkább a nagyszülők nemzedékéből valamelyikükre. Az együtt nevelkedés szintén nem sokat jelent, egyik emberre ez ragad, a másikra meg az. Nem kell ezt a dolgot erőltetni, tudomásul kell venni, hogy más ember, akit nem kell kényszeresen "szeretni". A szeretet és a szeretetteljes tisztelet kölcsönösen feltételez valamiféle kölcsönös együttműködést, közös élményt, közös teljesítményt.

Köztem és az öcsém között 2,5 év különbség van. Ő szőke, én sötét barna (voltam). Ő gyengébb tanuló, én az osztályelsők között. Ő barátkozósabb, én zárkózott. Ő a szakmunkás bizonyítványa megszerzését követően 20 évesen elment otthonról, megnősült, 22 évesen már apa volt. Én szakmunkásképző után egyetemen tanultam 5 évet és csak 26 évesen mentem el otthonról és nősültem meg és csak 28 évesen lettem apa. Amíg szüleinknél éltünk, addig sem volt sok közös együttlétünk, utána sem, jelenleg meg legfeljebb interneten levelezve udvariasan érdeklődünk és köszöntjük egymást névnap és születésnap alkalmával.

"Megkért rá, hogy tanítsam meg nèmetül, mert a fiatalok a cégnél ahol dolgozik már tudnak. De így nem igazán van hozzà kedvem."

Figyu, még ha jóban is lennétek, egyszerűen pofátlanság ilyet kérni. Ahhoz, hogy megtanítsd németül nyökögni alapfokon (gondolom nulláról) hetente több órát kéne vele foglalkozni hónapokig. A barátaidra nincs ennyi időd összesen gondolom, nemhogy egy problémás féltestvérre ingyen.

Válasz: Szerintem elég gyakori.

Okoskodás: felejtsd el. Jól meglesz nélküled, te is nélküle. Csatlakozz valami egyházhoz ott nem kell gyökerekkel foglalkozni, mindenki rendes és képmutató.

Mondjuk ez alapján te is osztod neki az észt, akkor mi a gond?:

"Most is olyan hülyeséget csinált, hogy 42 éves létére egy 20 èves lànnyal járt. Mondtam neki, hogy nem hozzád való, lányod lehetne, baj lesz belőle. De nem hallgatott ràm, azt hajtogatta, hogy a mai vilàgban már nem számít a korkülönbség. Kérdeztem tőle, hogy tudnak rólad a làny szülei, nem hisztiznek, azt mondja fèlig tudnak. Persze, hogy ez a kapcsolat tartott nem egészen 1 èvig a làny a korosztàlyából jött össze fiúval. De mondhattam èn ennek a lüke Tóninak, hogy valami hasonló lesz a vége nem hallgatott rám"

Csak akkor vállald el a tanítását, ha jó szívvel teszed, különben csak még jobban mélyülne az árok köztetek.

Én nagyon jóban vagyok az egyik tesómmal, közös programok, stb, másikkal nem is találkozom.