Tényleg én voltam hálátlan?

Én a nagymamám jegygyűrűjét kaptam meg hasonló módon. Sajnos azóta már ő is elhunyt egy balesetben, így boldog vagyok, hogy ilyen emlékem van róla.

Én akkor szoktam volt felvenni a saját gyűrűim mellé/helyett, mikor náluk jártunk. Igaz, ő amúgy is olyan, hogy mindig megnézi, ki mit visel. :)

Szerintem kár volt ezért megbántani, én az adott eseményen lecseréltem volna a kedvéért, otthon meg mehet a vitrinbe, ahogy eltervezted. Legközelebb meg valószínűleg nem nézte volna, ha meg mégis, meg lehetett volna magyarázni, hogy most épp a másik van rajtad, de amúgy szoktad hordani.

Senki sem örökéletű, igy azt a gyűrűt igyis-úgyis megkapja valaki egy nap. Valószinűleg sokat számit az a gyűrű és téged biztos nagyon szeret, ha már neked akarta adni. Biztos jól esett volna nek, ha rajta látja.

Igen, bunkó voltál. Szépen meg kellett volna köszönni és kész.

Amúgy pedig elvittem volna egy ékszereshez, hogy kicsit csinálja át az én méretemre...van még jó pár újjad nem? Mondjuk az sem rossz ötlet amit felvetettél, hogy akkor hordtad volna, amikor találkoztok. Eső után késő a köpönyeg ugyan, de beszélj vele. Mond, hogy nem állt szándékodban megsérteni őt, de ott hirtelen nem tudtál mit csinálni. Amúgy részéről pedig az tényleg fura, hogy a sajátod helyett az övét hord. Ilyenbe én sem mennék azért bele.

Nem voltál hálátlan, de diplomáciából elég gyengén szerepeltél.

Elég lett volna elfogadnod és megköszönnöd. De ha már mondtad, hogy üvegvitrinbe tennéd, ő meg azt, hogy hordjad, akkor rá kellett volna hagynod, hogy oké, oké.

Az pedig tényleg roppant kínos, hogy vissza akartad adni az ajándékát.

Ezzel együtt is, ostobaság azt várni, hogy a SAJÁT (férjedtől kapott!) jegygyűrűdet leteszed, hogy ezt hordhasd.

Szüleid ott voltak, hallották ezt? Mit mondtak akkor vagy utólag? Jó esetben ilyenkor a szülő (a nagymama gyereke) meg tudja értetni idős édesanyjával, hogy nem várhatja el, hogy a férjétől kapott gyűrűjét letegye.

Szerintem kérd az ő közvetítésüket, tőlük talán elfogadja ezt az érvelést.

Nekem a nagyi kicsit furcsa.

Az én apám is megözvegyült 67 éves korában és 84 évesen a jegygyűrűjével lett eltemetve, le nem vette volna soha.

A nagymamám sem vette le e gyűrűjét haláláig.

Szerintem nem szokás levenni, legfeljebb ha új házasságot köt valaki.

Elajándékozni meg végképp ízléstelen dolog.

Azt már nem is minősítem, hogy elvárta volna, hogy a férjed gyűrűje helyett hordd.

Látszik az összes megmozdulásából, hogy számára ez nem jelentett soha semmit, ezért nem érti, hogy neked miért fontos.

Csak kíváncsiságból kérdezem:

Pocsék volt a házasságuk a papával? Mert nekem úgy tűnik.