Most komolyan, nem ő a világ legjobbfej nagymamája? Miért nem tudja minden idős így kezelni a generációs különbségeket?
A nővérem a vasárnapi ebédnél sírva kifakadt, hogy a barátja hátráltatja őt a PhD-jában, leépíti az önbizalmát, és folyton felhozza a házasságot és a családot, mondván az ő anyja már 25 évesen anya volt.
A nagymamám meg erre ilyesmit mondott:
"Te most azért panaszkodsz, mert a hapsid, aki dolgozik és nem keres rosszul feleségül akar venni és gyerekeket akar, te pedig karriert akarsz. Az én időmben a lányok ennyi idősen már férjnél voltak, otthon voltak, és gyerekeket neveltek. Nálunk is a papátok volt a ház ura. Nem én vagyok a legjobb személy arra, hogy ezért siránkozz."
"Mama, tudom, hogy van egy véleményed egy bizonyos dologról, de én arra az emberre panaszkodom, aki ugyanúgy gondolkodik mint te, azért mert ugyanaz a véleménye mint neked, amit teljesen másképpen gondolok. Légyszíves tedd félre, hogy te pont nem értesz velem egyet az adott témában, hallgass végig ahogy azt szapulom, aki úgy gondolkodik mint te, utána adj tanácsot, hogy hogyan vegyem rá azt az ember, aki úgy gondolkodik mint te arra, hogy ne úgy gondolkodjon, mint te."
A mama meg kimondta, hogy nem tud és nem akar tanácsot adni egy témában, amivel egyáltalán nem ért egyet, és nem érti, hogy miért tőle kérnek tanácsot.
Értem, hogy mit akar a kérdező mondani. A lényeg az, hogy a nagymama ahelyett, hogy elkezdte volna osztani az észt, inkább megmondta, hogy neki hiába mondja ezeket, nem tud rajta segíteni, hisz az ő korában máshogy volt, nem látja át a problémát.
Higgyétek el ez sokkal jobb hozzáállás, minthogy beleszóljon olyanba, ami már teljesen máshogy működik, aztán szándékosan, vagy véletlenül valami hülyeséget hintsen el. Beismerni, hogy valamihez nem értesz is egy bizonyos szempontból nemes cselekedet.
Én is úgy látom, hogy itt az egyetlen pozitívum az, hogy a mama nem kezdett el okoskodni, de egyébként nem kezelt semmit, csak lepasszolta a kérdést és nem segített.
Ahhoz nem kell egyetérteni, hogy annyit mondjon: lányom, döntsd el, neked mi a fontosabb és ne az aktuális barátod alakítsa az életed. Ezzel sem mondta volna, hogy ő is karrierista és a nővéreddel ért egyet.
Bár az megint nem jelent semmit, hogy valaki hogyan élt régen. Akkor ez volt az elvárás, így élt, mert így kellett. Attól még titkon lehet, hogy másra vágyott. Sosem lehet tudni.
Manapság is hányan élnek úgy, hogy nem boldogok a helyzetükkel.
Az, hogy a nagyanyátok nem kezdett el észt osztani, hanem azt mondta, hogy nem értem és nem is akarom megérteni a problémádat, ezért nekem ne is panaszkodj ... nos, ez nem problémakezelés, nem támogatás, sőt jófejség sem.
Ez a nem tudom és nem is érdekel esete, ami családon belül gáz, empátiahiányos, rugalmas gondolkodás teljes hiánya, és unintelligencia.
Az ne legyen már pozitívum, hogy nem ugatta le, de nem is támogatta, közölte, hogy "ne siránkozz nekem", mert a fáradtságot sem vagyok hajlandó arra venni, hogy:
a, hallgatásommal támogassalak és/vagy
b, megpróbáljalak megerősíteni önmagadban, hogy képes vagy helyes döntésre jutni és én bízom benned, és/vagy
c, empátiát fejtsek ki, és/vagy
d, megkíséreljem megérteni egy szerettem (unoka!) problémáit.
Fordítva jó fej reakció lenne?
Nagyi, nekem ne siránkozz az ízületi fájdalmaidról - az enyémek rendben vannak.
Számodra ő a legjobb fej nagymama!Más számára a sajátja!Miért kell ezen izélni?
Most úgy őszintén,mi lenne az emberekkel ha ugyan olyanok lennének,ugyan azon a véleményen?! Úr isten!
Számomra nem jó fej az öreganyád!Ez van
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!