Nagypapámmal egyre nehezebb, mit lehetne tenni?
amikor az ember időel "feleslegessé" válik, az borzalmas érzés.
Majd meglátja mindenki ahogy telnek az évtizedek :( :(
adjatok neki valami feladatot, amit kora, egészségi állapota megenged.
nincs a településen valami klub? vagy az utcában maga korabeliek?
én akkor értékeltem át a dolgokat,mikor Édesanyám meghalt :(:
sajnos tul későn. Nekem teli volt a tököm, mikor éjjel azzal ébresztett, hogy forr a kazánban a viz, menjek át pár háznyira, és zárjam le :( .......
most már értem :( mindent értek :( és mit mondjak? nem várom az öregséget :(
szóval valami feladat mindenképpen kellene.
Személyes tapasztalatot nem tudok spec mondani de barátnőméknél ugyanez volt nagymuter változatban.
Ők felköltöztették pestre egy unalmas kisvárosból,kapott egy kutyust hogy ne legyen magányos és ha nem is a klisés bolond macskás hölgy, bolond kutyás hölgy legyen.Sétáltatás közben meg összehaverkodott a buszhely befoglaló és a piacos nénikkel így lett társasága is aminek hatására a néni leszarta a családot és a továbbiakban Boldizsárnak, a kutyinak és a squad-jának szidta a famíliát.Bájos történet ami neked nem segített sokban,tudom,bocsi, max annyiban hogy szerezzetek neki társaságot és elfoglaltságot. Elfogalt ember nem ér rá balhézni a semmin ha meg egomán típus akkor meg főleg. Egyedül lakni egy nagy helyen egy alapból keserű embernél...én úgy tudom elképzelni hogy ránéz az egyik üres szobára és egyből jönnek a már így is tetemes mennyiségűhöz a további önsajnáltató gondolatok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!