"Faggathatom" a nagypapámat a háborús emlékeiről?

16 éves lány vagyok. A nagypapám már 88 éves, és sajnos nagyon romlik az egészségi állapota, attól tartunk, hogy nem sokáig lesz már velünk. De szellemileg még teljesen ép, a memóriája is hibátlan. :)

Nagyon érdekes élete volt, viszont fiatalkorában nagyon nehéz is. Kamasz volt amikor kitört a 2. világháború, a testvére meghalt katonaként. A nagypapám 17 éves volt, amikor a háború vége felé elhurcolták hadifogolynak, 1946-ban tért vissza. Addigra lebombázták a házukat, mindent elölről kellett kezdeniük.

Kb. ennyit tudok így a családi elmondások alapján, és igazából kisebb koromban nem is nagyon vonzott a háborús téma, féltem is tőle. Most viszont nagyon elkezdett érdekelni a történelem, sok ilyen témájú könyvet olvasok, filmet nézek. Nagyon szívesen beszélgetnék a papámmal ezekről a dolgokról, hiszen ő aztán tényleg első kézből élte át a borzalmakat... Kíváncsi lennék, pontosan mi történt vele, hogy élte ezt meg, hogy sikerült utána talpra állnia a családnak.

Viszont a szüleim azt mondják, ne faggassam, mert gondoljak bele milyen szörnyű lehet a papának ezekre visszaemlékezni, ne tépjem fel a sebeit. Viszont a papa sose mondta, hogy baja lenne a témával, sőt többször ő hozta szóba, csak akkor még nem kérdeztem tőle dolgokat, mert nem nagyon érdekelt a téma. Amúgy nagyon vele a kapcsolatom, bár nem találkozunk túl gyakran (csak 3-4 havonta), mert az ország másik felében laknak. Sokat beszélgetünk mindenféléről, a gyerekkoráról is szívesen mesél, és emlékszem hogy a testvéréről is mesélt, meg a háborús időkről is, csak akkor még nem figyeltem nagyon oda. Most viszont nagyon érdekelne, mit mond, szerintem sokat tanulhatnék tőle, és jó lenne megismerni a nagyapám múltját.

Szerintetek megkérdezhetem ezekről a dolgokról? Hogyan hurcolták el, milyen volt a fogság, mik történtek vele? Milyen volt a hazaérkezés? Hogy sikerült utána úgy folytatnia az életét, hogy végül sikeres mérnök lett belőle (pedig még az érettségije előtt vitték el)?

llyesmikre lennék kíváncsi. Szerintetek megkérjem, hogy meséljen, vagy anyáéknak van igazuk? Ez túl érzékeny téma, csak fájdalmat okoznék, feltépném a sebeket?

Szerintem ha megkérném, biztos mesélne, mert nem mondana nemet nekem,ahogy ismerem... de azt se akarom, hogy csak kényszerből meséljen, miközben ő kellemetlenül és rosszul érzi magát. :(

16/L