Szerintetek nagy kérés az, hogy a huszonéves, még tanuló unokák egy héten egyszer meglátogassák az önmagát nehezen ellátó nagymamájukat, és egy éjszakát vigyázzanak rá? (A nagymama anyagilag is támogatja őket. )

A mai fiatalok azért olyanok, amilyenek, mert a szüleik és a nagyszüleik nem szerették őket és nem törődtek velük. Pénzzel nem lehet kiváltani sem a valódi szeretetet, sem a törődést.

Tehát ha nem törődsz a gyerekeddel, amikor törődni kell vele (mert kicsi), akkor semmiféle jogon nem vérhatod el azt, hogy ő törődjön veled, ha megörgeszel.

És ne vedd el a fiatalságát annak, akit veszettül irigyelsz, csak azért, mert magad annak idején voltál olyan gyáva, hogy nem mertél lázadni a szülőd ellen, vagy peidg olyan önző, hogy még örökkön fiatala akarsz magadni és a FELELŐSSÉGET a saját szülődért a te gyereked nyakába akarod varrni - értsd: az unoka gondozza a nagyszülőt, mert a szülőnek ez a feladat büdös.

A nagymama nem fog nyomorban elpusztulni, mert itt vagy te, a szülő, aki támogathatod, másodszor peidg ha a nagyi tudott anyagilag adni bármiféle támogatást az unokának, akkor VAN pénze.

Ez nem nagy kérés, hanem a gyerek felé irányuló KŐKEMÉNY AGRESSZIÓ. Aki érti, érti, aki nem, azt sajnálom.

Utolsónál a pont! a a fiataloknak csak jogaik vannak, követelőzni tudnak, de kötelességük nincs.

Miért viselne meg egy 17-20 éves fiatalt, ha gondozni kellene a mamát? Azon az egy éjszakán legfeljebb nem megy bulizni, vag y barátjához.

Ez így akkor sem megoldás. Ha csak időszakos problémáról lenne szó és mondjuk 1-2 hónapig kellene heti 1 éjszakát ott tölteni, akkor azt mondanám beleférhetne az unokák részéről. De ezt addig csinálni, amíg a mama él, az nem elvárható senkitől sem (még a gyerektől sem). Én javasolnám, hogy a mama, ha ennyire rosszul viseli az egyedüllétet, vagy költözzön otthonba, vagy ha elég nagy a lakás, fogadjon egy albérlőt (ebből még bevétele is lenne), vagy gondozót ott lakással (ami kevesebb kiadás, mintha ott lakás nélkül fogad valakit). Ezek az opciók vannak. Az nem opció, hogy minden áldott este ott alszik nála valaki, mert fél.

Az is opció, ha összeköltöztök. Ha egyik lakás sem megfelelő ehhez, akkor eladni mindkettőt és venni egy olyat, amiben együtt élhet a 2 (vagy 3) generáció.

Valaki nagyon elcseszte a gyerekek nevelését az biztos.

13 éves koromtól velünk élt a nagyi egy 2 szobás panelba és tudtam hogy nekem is kell segítenem, és ő beteg is volt. Még amikor meghalt is sokkal megnyugtatóbb volt, hogy nem kórházban szenvedte végig, pedig fele ennyi nem voltam mint ezek a gyerek.Igenis elvárható az unokáktól, gyerekektől a nagyi családjától, hogy segítsen neki túlélni az első időszakokat egyedül. Nyári szünetben meg főleg.

Azért nem ártana elolvasni, amit a kérdezö ír! NEM a "gyerekek" nem akarnak menni, hanem az anyjuk nem engedi, hogy megkérdezzék tölük!

Ez igen nagy különbség, és ahogy valaki már kérdezte, miért nem kérdezik meg öket direkt. Ha ugyanis felnöttnek tartja öket a kérdezö, akkor nem az anyukától kellene engedélyt kérni neki erre.