Mit tehetnék? Azt érzem, kezdek bekattanni már ebben a családban. 22/L
Megmondom őszintén, elég hosszú és bonyolult a történet, de igyekszem minél tömörebben megfogalmazni.
(Igazából a családi kapcsolatokon belül majdnem az összes kategóriába kiírhattam volna a kérdést, de ezt láttam a legközelebbinek.)
Mamám (anyai ágon) testvére 4 évvel ezelőtt halt meg, neki volt egyetlen fia, aki eléggé el volt kényeztetve. A fia 38 éves volt ekkor, tudni kell róluk, hogy az ő családjuk eléggé pénzes volt. Szóval ez a pasi anyámnak másodfokon rokona, és amikor anyám megtudta, hogy ez a pasi (Pista) egyedül maradt magatehetetlenül, akkor elkezdte felkarolni, ugyanis Pista nagyon szerette az alkoholt. Anyám úgy volt vele, majd ő megmenti… elvitte elvonóra, ami nem ért semmit, mindemellett félévre beköltöztette anyám hozzánk ezt az embert, akkor még sulis voltam én is meg húgom is, és a részeges balhéjai miatt többször nem tudtunk tanulni sem. Végül mamám (anyám anyja) visszazavarta Pistát az eredeti otthonába. Sose értettük, anyám miért pesztrálja ennyire ezt az embert mostanáig… Kiderült ugyanis, hogy a pénzére fájt a foga anyámnak, amit sikeresen el is tulajdonított tőle. Amikor meg teljesen kisemmizte Pistát, akkor összejött egy másik másodfokú rokonával: Palival, akinek még több a pénze. Igen ám, csak ekkor még apámmal házasságban volt. Amikor kiderült, hogy apám mellett Palival összejárogat, elmondta anyám, hogy apámat sohasem szerette, csak azt hitte, erről szól egy házasság. Én be se lettem tervezve, csak becsúsztam, húgomat meg csak azért „alkották” meg, mert olyan hitelt vettek fel… Ezekről azért „jó” tudni. Kiderült anyámról, hogy egy pénzéhes érdekember és nem érdekli semmi más. Mamámékat (szüleit) ez borzasztóan megviseli, az utcára se nagyon mernek kimenni, mert róluk pletykál mindenki. Egyébként ezzel nem kéne foglalkozni, tudom, de ők már idősek, nekik igenis számít ez. Pista rokonom, amikor megtudta, hogy anyám eljár ****ni az ő unokatestvérével, akkor újra elkezdett inni, de nagyon durván visszaesett az alkoholizmusba, olyannyira, hogy szombat reggelre meg is halt. Bár számíthattunk volna erre, mégis hatalmas sokként ért a híre…
Húgom sík ideg amiatt, hogy anyám ki fogja csinálni a nagyszüleinket is, fél hogy így átvitten megöli majd őket is.
És akkor apámról nem is beszéltem, aki tipikusan az az igazi buta parasztember, akinek a nő annyit jelent, hogy legyen cseléd, azaz annyi a dolga, hogy vezesse a háztartást. Egyébként más okokból is kifolyólag gyűlölöm az apámat mai napig, és igyekszem is ezzel kezdeni valamit, megyek majd pszichológushoz, de az még nem most lesz.
Szóval, mamámék semmiképp nem fogadják el azt, hogy anyám a másodrokonával jár, papíron már amúgyis elváltak apámmal. Húgom mamámékat félti, de közben neki is megvan a maga baja (azt most nem részletezném), én meg húgom miatt aggódok, hogy mégjobban rá fog ez az idegeskedés menni az egészségére. Apámmal meg nem lehet beszélni, annyira buta szegény, hogy fel sem fogja mi történik körülötte. Úgy érzem, a családban ketten maradtunk húgommal…
Elnézést kérek, ha elég kuszára sikeredett, nyugodtan kérdezzetek bele akár itt, akár privátban, ott jobban ki is részletezem, ha valakit érdekel.
De igazából a megoldás érdekelne leginkább, hogy mit tehetnék ilyen helyzetben? Előre is köszönöm, ha valaki tud rá válaszolni!
22 éves felnőtt nő vagy, aki gyűlöli a szüleit. Szerinted mit kell tenni ebbe a helyzetbe? A saját lábadra kell állni.
Nem kell megváltani minden felmenődet a kárhozattól, kizárólag magadért vagy felelős. Ha dolgozol, akkor egy kis garzonra biztos telik a fizetésedből, ha nem akkor meg sopánkodás helyett keress munkát.
Ne a környezetedet akard a te jó érzésedhez igazítani, hanem a saját életedet kezdd el élni. A te korodba már önállónak kellene lenni.
Ha egyetemre jársz, akkor meg diákmunka, kevés otthonlét.
Gondolom a húgod se olyan fiatal, egy garzonba átmenetileg ketten is ellenétek, diákmunkát esetleg már ő is tud vállalni. Bár ha már nem tanul akkor rendeset is.
Ritkán adok olyan tanácsot, hogy "költözz el" de neked csak ezt tudom mondani. Végül is milyen megoldásra vársz?
Anyád jellemén változtatni senki nem tud. Ebben a helyzetben a legjobb megoldás ha elköltöztök anyádtól jó messzire. Vidd a húgodat is. 22 évesen aki ennyire tudatában van már 4-5 éve a családi helyzetről az már készült volna arra, hogy amint lehet le kell lépni.
Ha állandóan a múlt miatt rágódtok, akkor sem lesz jobb az élet.. Előre kell nézni, nem hátrafelé..
Köszönöm szépen a válaszokat!
Sajnos csak közmunkázok, de mellette persze nézegetem folyamatosan az állásokat, csak sajnos errefelé nem igazán vannak lehetőségek.
Első válaszolónak üzenem, hogy nem sopánkodtam, hanem csak tanácsot kértem, és nem gyűlölöm mindkét szülőmet, apámmal van gond, de azt nem részleteztem!
A többieknek természetesen köszönöm szépen a segítő válaszukat! Igen, úgy látszik, csak a költözés lesz a megoldás. Igazából azt hittem, meg lehet ezt még beszélni, vagy oldani, ezért kérdeztem, de úgy tűnik, hogy nem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!