Jogos, hogy tiltani kívánja a nagyszülő, hogy a másik nagyszülőhöz is elmenjünk?

"Miért a férj rakjon rendet?"

Mert az ő szülei. És mert vele szemben nem tartanak határt, őket nem a kérdező érdekli, hanem a fiacskájuk. Nem a kérdező miatt állítanak be random hetente 4x, hanem mert a gyerekük felé ezt megtehetik, mert még mindig a kicsi fiacskájuknak képzelik, akit kisajátíthatnak, és nem veszik észre, hogy a kicsi gyermeküknek már saját családja van.

Ezért nem szabad ilyen közelre költözni a szülőkhöz.

Húzd meg a határokat. Attól, hogy ott laktok, nem kell folyton együtt lenni.

Mondd meg, hogy mostantól előzetes jóváhagyás után jöhetnek vagy nem engeded be őket.

Elsősorban pároddal megbeszélni a dolgot, hogy tegye helyre a szüleit...vagy ha ő is ennyire nem tud leszakadni anyuciról, akkor mehet vissza hozzá.

Nem kell "kötelező" ebédekre, találkákra átmenned. Nem vagy köteles őket fogadni heti 4x.

Ha a párod nem hajlandó téged mint párját előtérbe helyezni és kiállni melletted akkor erősen elgondolkodnék hogy érdemes-e együtt folytatnotok...gyerek ide vagy oda.

Akkor maradjon nyugodtan a megyéjében meg anyuci szoknyája mellett, ha ennyire nem képes értetek.

Amúgy ez mind szép és jó és hasznos tanács ami itt jött, de Kérdező, mennyire valós hogy bármelyiket is megléped? Nem olyan embernek tűnsz akinek lenne bátorsága konfrontálódni még a saját érdekében sem, inkább olyannak aki tűr, hallgatt és remél higy majd jobb lesz.

Azt sem tudom elképzelni hogy a válást tényleg felmernéd e hozni párodnak, ha még az sem megy hogy azt felhozd hogy ritkázzátok a családi találkozást anyóssékkal.

Itt nehéz, de neked kell elsőnek változni. Kiállni magadért, beleallni két lábbal a dologba és nem engedni a saját határaidból.

Anyósék tuti belemagyarának majd mindent, érzelmileg is lehet zsarolni fognak hogy tiltod tőlük az unokát, de ekkor már a férjednek is bele kell állni a dologba a pártodat fogva.

Ha ezek után is katasztrofális a helyzet akkor gondolkozz váláson.

Illetve, talán valami pszihológussal vagy olyanba akiben megbízol és érzelmileg intelligens talán beszélgetnél az érzéseidről.

Egyrészt ez a szürke, befordult, érdektelen állapot nagyon nem oké, depresszívnek tűnik. Valós hogy szülés utáni depresszió is lehet nálad, mivel a baba még pici, az első is és anyósék folyamatos jelenléte, toxikus viselkedése sem engedni neked hogy megéld az anyaság örömét úgy ahogy szeretnéd.

Szóval a mentális egészségedre próbálj nagyobb hangsúlyt fektetni, ha más nem a baba érdekében.

Állj ki magadért, anyósékkal szemben húzz kemény határokat és a férjeddel ülj le és mond el neki hogy mit érzel, milyen hatással van rád a helyzet és hogy segítsen mert egyedül már nem bírod.