Felejtsem el ezt neki?
Az a helyzet hogy múlt héten össze veszett velem a mamám.
Eddig viszonylag jó volt a kapcsolatunk. Azon kívül hogy a az alakomba mindig bele köt hogy mennyit híztam és vigyázzak hogy ne hízzak tovább. Most viszont felhívott és mindenbe bele kötött. Ezek nekem nagyon rosszul estek és nem tudom kivel megbeszélni. Meg kérdezte mit eszek amikor mondtam hogy szendvicset akkor elkezdte mondani hogy " miért mindig szendvicset eszek, miért nem főzök? " Szerinte én lusta vagyok ahhoz is,pedig ez nem igaz.
Minden héten főzök csak akkor éppen elfogyott a főtt étel.
Most éppen nincsen munkám sajnos és bele kötött ebbe is. Hogy voltam egy próba napon ami nem sikerült, pedig az már régen volt de csak felemlegeti. Tisztában van vele hogy igyekszem és mindent megteszek amit tudok
de ő csak piszkál. Ráadásul
" ingyenélőnek nevezett. "
Mondtam neki, hogy ez szép hogy így beszélsz a saját unokádról.
Aztán még próbált kioktatni
arról hogy mi tartozik a házimunkába. Azóta én nem beszélek vele a telefont sem veszem fel neki. A találkozásokat is kerülöm vele. A leveleimért is a párom ment el helyettem.
Félek tőle, attól hogy veszekedne velem meg haragszom is rá egy kicsit. Most azon gondolkodom hogy megszakítom vele a kapcsolatot de nem tudom
lehet hogy ki kellene vele
békülnöm.. Köszönöm előre is
a válaszokat!
"minden ember szabadsága addig terjed, amíg a másik szabadságát nem korlátozza"
És mennyiben korlátozza a kérdező szabadságát az, ha én, vagy te leírjuk itt, hogy miket gondolunk az életéről? Semennyiben. És a nagymamája is csak ugyanezt teszi. A kérdező meg teljesen szabadon leszarhatja azt is, amit te írsz, azt is, amit én, meg azt is, amit a nagymamája mond arról, hogy mit hogyan kellene tennie a kérdezőnek.
"Az emberi kapcsolatokban nincs szólásszabadság."
De van, csak nem mindenki azt választja. Vannak, akik inkább az elnyomást, a gyomorgörcsöt, meg a gyomorfekélyt.
"Annak van szabadsága szólni, akinek én megengedem."
Ha ez így lenne, előbb neked is engedélyt kellene kérned valakitől, hogy szólhass arról, hogy kinek engeded meg. De nem kell engedélyt kérned, hanem akármikor megszólalhatsz te is (azért, hogy engedélyt adj valakinek a szólásra, vagy bármi másért is megszólalhatsz akármikor) - és nem csak te, hanem bárki (akinek erőszakkal be nem tömik a száját, hogy ne tudjon beszélni).
"Kéretlen tanácsokat, véleményeket nem osztogatunk - nagyképű tahóság."
Gondolhatod ezt. Szabadon. Más meg gondolhatja máshogy.
"nem aggódik, kontrollál"
Kontrollálni próbál (talán). És? Leszaromtabletta.
"elvárja, hogy az ő döntéseit hajtsa végre a kérdező"
Elvárja. Lehet. Jó. És? A kérdező meg felnőtt ember, aki nem rabszolgatartó államban él, tehát nagyon jól tudja, hogy nem köteles megfelelni semmiféle elvárásoknak.
"Egy felnőttért nem aggódunk, hacsak nem súlyos beteg."
És mi számít súlyosnak? Teljesen szubjektív. Lehet, hogy a kérdző is súlyos beteg, azért sírja el magát, ha azt hallja, hogy valaki kéretlen tanácsokat osztogat neki...
De lehet, hogy a nagymamája nem úgy gondolja, hogy csak súlyos betegért kell aggódni, hanem más valami miatt aggódik, pl. azért, mert látja, hogy sorozatosan rossz döntéseket hoz a kérdező, és hogy ettől egyre rosszabbul érzi magát a bőrében. Ezért próbál neki segíteni a tanácsaival, még mielőtt még nagyobb lesz a baj. Ha megvárná, hogy a kérdező tanácsot kérjen, talán már csak gyógyszeresen lehetne segíteni a szorongásán.
"aggodalomra semmi ok. Na ez a tisztelet."
Ha nincs valakinek papírja arról, hogy súlyos beteg, de te úgy érzékeled, hogy nem boldog, mégsem próbálsz rajta segíteni, pedig megtehetnéd, akkor szerintem nem tiszteled, hanem egyszerűen szarsz a fejére.
19_ es Igen, én is úgy érzem
hogy ő az lehet. A párommal is beszéltünk erről és szerinte is
nárcisztikus lehet..
Nem tudom hogy érdemes_e
megbeszélnem vele ezeket.
20_ as Igazad lehet,az az igazság hogy egy kicsit túl reagáltam mert
érzékeny vagyok. Az a baj hogy úgy ad tanácsot hogy azt én nem tudom meg fogadni mert hülyeség az egész
elképzelése. Nem nagyon ért a mai dolgokhoz. Szóval meg probálok nem foglalkozni ezzel, mert csak a nyomás van rajtam emiatt.
Egyébként úgy érzem soha nem tudok majd megfelelni neki bármit is teszek.
"szerinte is nárcisztikus lehet.. Nem tudom hogy érdemes_e megbeszélnem vele ezeket."
Azt, hogy nárcisztikus lehet? Semmiképp. Se a 19. nem tudhatja, se te, se a párod, hiszen se orvosok, se pszichológusok nem vagytok. Csak megsertenetek őt. Minek? Alapjáraton is nehezen viseled el, nem?
Utolsó: Nem erre gondoltam hanem hogy ne viselkedjen ilyen bántóan
ezt megbeszélném vele.
Most nagyon ideges vagyok
mert ma mennem kell hozzá
és nem tudom hogy megint miről fog nekem kiselőadást tartani..
Nem, nem kell menned, senki sem kényszerít. Eldöntheted szabadon, hogy mész-e.
Olvasd át újra, hogy milyen tanácsokat kaptál itt, hátha némelyik hasznos lehet! Aztán gondold át, hogy mi lenne a következménye annak, ha mennél és mi lenne a következménye annak, ha nem! Aztán azt gondold át, melyik következményt viselnéd el szívesebben - és azt válaszd!
Nem kell mártírkodni. Csak akkor mész, ha menni akarsz. Csak rajtad múlik, senki sem kényszerít semmire. Ha akarsz, otthon maradsz, ha akarsz, moziba, ha akarsz, hozzá. Te döntöd el, senki más. Ha ma nem akarsz menni, majd mész máskor. Nem kell előre eldöntened, nem kell előre megígérned neki vagy bárki másnak. Szabad ember vagy, ezt fogd fel!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!