fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Nagyszülők » Családi vita, ki látja rosszul?

Családi vita, ki látja rosszul?

Figyelt kérdés
A napokban vendegsegben voltak nálunk az én szüleim, van egy 12 éves öcsém, aki elég nehéz természetű, amihez hozzá tartozik az is, hogy sokszor kerül veszélyes helyzetekbe hirtelenkedesbol, meggondolatlansagbol, van egy kisbabánk, nem tiltjuk tőle, de mindig elmondjuk hogy ő egy baba és vigyázzon rá, nyugodtan, átgondoltan nyúljon hozzá, és ne dobja le az olebol mikor felpattan, mert eszébe jutott valami. Ennek ellenére, a babánk a földön játszott hason, mire az öcsém mikor azt gondolta nem figyel senki, gondolta ő majd atforditja nem is értem miért a hátára, persze hatalmasat szólt szegény buksija, nagy sírás, a férjem végig nézte ezt az egészet és azonnal leteremtette az ocsemet, aki nagyképűen közölte hogy ő ugyan nem csinált semmit, amikor a férjem látta, hogy ráadásul még csak nem is egy finom mozdulat volt hanem egy durván rantok rajta egyet. Erre a megjegyzésre teljesen felkapta a vizet, és ordítani kezdett vele, az öcsém meg csak azt hajtogatta, hogy ő semmit nem csinált, és nehogy már ő tehessen erről. Egyébként anyukám is látta, hogy az öcsém hozzá nyúlt, azt nem hogy pontosan mi történt. Persze bocsánat, vagy nem akartam rosszat azóta sem hangzott el, most a szüleim szemében a férjem egy agresszív állat, mert egy 12 éves gyerekkel miért ordít. Nagyon jó volt a kapcsolat közöttük, és most szóba sem állunk, nagyon aggaszt ez az egész, mert olyan mintha választanom kellene a saját családunk és a szüleim között. Én nem érzem úgy, hogy ezt a férjem reagálta túl, valószínű én is így reagáltam volna le, ha látom, pláne ismerve az öcsém, aki sunyi, és sokszor csinál csak azért valamit hogy a figyelem középpontjában legyen, az meg külön bánt hogy azóta sem kért elnézést.
2022. jan. 3. 00:03
❮ 1 2 3 4 5 6 ❯
 41/53 A kérdező kommentje:
Nem gondoltam volna, hogy ennyi hozzaszolas érkezik, a napját meg senkinek sem szerettem volna elrontani, hogy másokkal vitába szálljon. Csak, hogy tisztázzam a helyzetet. A kisbabánk a szőnyegen játszott, az öcsém pedig a kanapén ült és a telefonjaval játszott, mi felnőttek pedig beszélgettünk körülöttük apukám az étkező asztalnál ült, anyukám az öcsém mellett a kanapén. Én a konyhába igyekeztem a poharakert, a férjem pedig felallt, hogy segítsen nekem az üdítőket hozni, anyukám szint úgy, mert elindult az étkező asztal felé, hogy kiszolgalja magát. ( bár már előre látom, hogy ezért is én leszek a hibás, mert egy vendéget ki kell szolgálni, és ha a kezébe adtam volna, akkor ez biztos nem fordult volna elő :'D). A férjem mikor visszatért az üdítőkkel, pont látta hogy az öcsém át fordítja hasrol hátra, nem igen volt mit tenni, mert már a mozdulat benne volt. Mindeközben persze közöttünk egy beszélgetés folyt. Először csak számonkerte az ocsemet kulturáltan, hogy mi volt a cél, mi történt, majd az öcsém nagykepuen közölte hogy ő nem érti miről van szó, mert hozzá sem ért. Erre a férjem begurult, hogy miért tagadja le, és vállaljon felelősséget, és legalább kérjen elnézést. Az öcsém nem kozveszelyes, így nincs ok eltiltani, vagy állandó készenlétben állni, a nehéz természet alatt ezt értettem, hogy sajátos gondolkodású, mint a példa is mutatja, a hirtelenkedes alatt pedig azt, hogy simán hadonaszik a bottal mások körül, anélkül hogy felmerulne benne, az hogy véletlenül meguthet valakit, vagy gondolkodás nélkül kivag egy kocsi ajtót egy fának, de egy percig sem gondolom hogy ártó szándékkal ment oda hozzá, vagy szándékosan akarta bántani, csupán nincs annyi esze, hogy segítséget kérjen ha valamit szeretne. A sunyi alatt meg a gyermeki sunyisagot értettem, hogy direkt még arra míg kisebb lesz a figyelem a baba körül, és akkor próbálkozott egyedül a babával foglalkozni. Ettől függetlenül elvartam volna a szüleimtől, hogy igen is magyarázzák el neki, hogy vállalni kell a tetteinkert a felelősséget, és hogy legközelebb szóljon, ha szeretné megfogni, vagy játszani vele ne egyedül próbálkozzon. Az meg hogy egyenesen a férjem lett az agresszív állat a szemükben, aki a gyerekét védi, és felment benne a pumpa, mert egyszer látta és a szemébe hazudnak, nem tudom elfogadni.
2022. jan. 3. 14:27
 42/53 A kérdező kommentje:
Hozzateszem, a férjem elnézést kért a kiabálás miatt az öcsémtől, míg az öcsém játszotta a sértődöttet.
2022. jan. 3. 14:34
 43/53 anonim ***** válasza:
25%
Mivel nem voltunk ott, nem tudjuk szerintem megítélni h pontosan mi történt. Szüleid szemszögéből zavaró lehet az, hogy a férjed nevelni kezdte az ő gyereküket (ami alapvetően ugye nem az ő dolga). A másik meg, hogy most még cuki aranyos a kis babátok, de ő is fog bizony rosszaságokat/veszélyes dolgokat csinálni (ha lesz kistesó, esetleg vele is), és hazudni is fog jó eséllyel. Ezeket a helyzeteket hogy fogja kezelni a férjed? (És nem, nem gondolom h a kiabálást minden esetben el lehet kerülni, de azért ne az legyen a default)
2022. jan. 3. 16:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 44/53 anonim ***** válasza:
54%
Amúgy öcséd hogy viszonyul a babához? Biztos,hogy ártani akart Neki,vagy csak játszani,foglalkozni Vele? S a Ti testvéri kapcsolatotok milyen? Valami azt súgja, hogy nem túl szeretetteljes...
2022. jan. 3. 20:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 45/53 anonim ***** válasza:
56%

Neked kéne beszélgetned az öcséddel, négyszemközt. Gyerek még, nem fog egy félidegen (neki a férjed az) agresszív fellépésére felelősségvállalással reagálni. A gyerekek elég nagy része ilyen, ha hirtelen kőkeményen a szőnyeg szélére állítják, akkor egyrészt beléjük fagy a szar is, másrészt dacot szül bennük a fenyegető hangnem, zsigerből menekülni akarnak a föléjük tornyosuló hullám elől, el akarnak bújni, és inkább letagadják a nyilvánvalót is. Felnőttek is rengetegszer tagadnak számonkéréskor, ha nagy bajt csináltak ("nem hagytam abba a gyógyszert", "nem hevítettem túl", "nem vettem észre, hogy szakadt a vezeték"), ilyenkor bennük is ugyanezek az érzések működnek. Annyira megijednek attól amit műveltek és amit kiváltottak vele, hogy megpróbálják szóban semmissé tenni az egészet.


Ha képes vagy nyugodtan, megértést és megbocsátási hajlandóságot éreztetve, asszertíven (tehát nem az ő viselkedésére, hanem a te érzéseidre kihegyezve) kezdeményezni nála a megbeszélést, akkor lehet esélyed megkapni a beismerést és a bocsánatkérést, mivel bizonyára furdalja a lelkiismeret és szorong, amiért miatta feszül konfliktus a családban.

Ha sikerül ezt így összehozni, az jó lecke neki, mert megtapasztalja, hogy a felelősségvállalás pozitív érzés, megkönnyebbülés is lehet, nem pedig olyasmi, ami után garantáltan még jobban leb***ák, és még nagyobb hülyének hordják el.


Segítségnek pár példamondat: "tudom, hogy Béla nagyon neked esett a múltkor, és ez nem vezetett sehová. Talán nem így kellett volna számonkérnie. De ettől függetlenül páran láttuk, hogy megfordítottad a babát (ami szerencsétlenül sikerült), és nagyon rosszul esik hogy letagadtad, mert olyan, mintha nem is sajnálnád. Pedig nekem ő nagyon fontos, el sem tudom mondani mennyire, szörnyű érzés ha történik vele valami, mert olyan kis gyámoltalan még. Meg tudod ezt érteni? Az pedig kimondottan fáj, ha valaki képes lenne lelkiismeret nélkül nélkül bántani. Nem akartam, hogy világraszóló balhé legyen ebből, csak jólesne tudni, hogy nem akartál óvatlanul bánni vele, és te is sajnálod, hogy fájdalmat okoztál neki."

2022. jan. 3. 21:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 46/53 anonim ***** válasza:
60%
Á, nem veszélyes, csak úgy forgatja meg a gyerekedet, hogy koppanjon a gyereked feje és bocsánatot se kér... Komolyan, megérdemelnéd, hogy a gyereked 18 éves korodban le se szarjon, ha vele szemben véded a narcopata-pozitív, öcsikédet...
2022. jan. 4. 08:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 47/53 anonim ***** válasza:
89%

Én is csak pislogok az öcsikén.

12 évesen nem méri föl, hogy ha bottal hadonászik, akkor megüthet valakit? Autóból kiszálláskor gondolkodás nélkül nekivágja a kocsiajtót egy fának?

Én az ilyet nem hirtelen embernek nevezném, hanem idiótának. A 12 éves testéhez, erejéhez, mozdulataihoz egy kétéves felelőtlensége társul. A kétévest egy pillanatra se merjük magára hagyni, nehogy magára rántson valamit, a törékeny dolgokat magasra pakoljuk előle. Ha 12 évesre is így kell figyelni, akkor ott valami nagyon nincs rendben a fejében.

2022. jan. 4. 09:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 48/53 anonim ***** válasza:
87%

12 évesek azért már nem hülyék…

Gyerekem fejét vágta volna oda bárki főleg direkt, összevágtam volna mint a répát abban a percben kb…

Sokat nem tudsz tenni, próbáld meg valahogy elszeparálni őket, nekem is volt egy ilyen rokonom, maga a nyers indulat volt a gyerek, egyszer úgy bebszta a kocsiajtót, hogy valami zár el is tört benne; nyilván a szülők ott sem értették mi a baj. Biztos hogy valami nem oké a gyereknél, magától egyik gyerekben sem forrong ennyi kontrollálhatatlan indulat, de felteszem nem vagy pszichológus, és különben sem a te feladatod megoldani, szóval talán a leginkább célravezető, ha távol tartod őket egymástól amíg megkomolyodik a gyerek vagy megtanulja megvédeni magát a tied

2022. jan. 5. 16:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 49/53 anonim ***** válasza:
92%

48-as: és hogy le lettem pontozva a 46-os kommentben, amiért megírtam, ha öcsikét védi ilyen körülmények között, több, mint nem normális-.


Kérdező, öcskös járt már legalább egy pszichológusnál életében? Mert tényleg lehet, hogy nála már az általános pszichológus is kevés önmagában.

2022. jan. 5. 16:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 50/53 anonim ***** válasza:
91%

Szerintem a férjed mellé állj, mert nem jogos egyáltalán, hogy a szüleid így besértődtek. Ha adott volna egy fülest a tesódnak a férjed, az ellen sem lehetne különösebben kifogásuk. A hazugságért biztos, hogy meg is érdemelte volna, ha esetleg az óvatlan mozdulat miatt nem is.

De én biztos vagyok benne, hogy direkt csinálta tesód, hogy "keménykedett" a kisbabátokkal, ebben a korban szeretnek a gyerekek kegyetlenkedni. Én nő létemre, amit rettenetesen szégyellek ma már, olyan 11 évesen egy szegény kis csigával kegyetlenkedtem, megnyomtam egy bottal tudatosan, csak mert bántani akartam. Már utána is nagyon szégyelltem magam, meg lelkiismeret-furdalásom volt, remélem nem lett baja azért...

Se azelőtt, se azóta soha nem bántottam állatot, embert se.

2022. jan. 9. 23:01
Hasznos számodra ez a válasz?
❮ 1 2 3 4 5 6 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Családi kapcsolatok főkategória kérdései »
Családi kapcsolatok - Nagyszülők kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!