Hogyan fogadtassuk el nagymamámmal, hogy hozzánk kell költöznie?

9!

Mártír az, aki feláldozza a maga életét más miatt. Nem kell hozzá panaszkodni.

Nyilván nem viccből akarják elköltöztetni.

10!

Kötözködj még egy kicsit.

Annyit tudunk, hogy van egy 78 éves nagymama, meg a kérdező. Nem derül ki, mennyit kell ápolni, sőt, kell e egyáltalán, a szövegben csak segítség van és hogy nem tudják máshogy megoldani.

13!

Nem, nem áldozza fel, csak átalakítja. A kettő nem ugyanaz.

6

Nem biztos hogy a kérdezőnél egyedül lesz egész nap. Ha többen élnek egy családban, mindig lesz aki szabadnapos, aki később megy, aki korábban jön. Szóval ha lesz is egyedül, valószínűleg nem 24 órát hanem lehet csak pár órát, amit simán tv nézéssel, olvasással elüthet.

Nem is értem hogy gondoljátok hogy az ápoló családtag költözzön oda. Akár évekre hagyja ott a gyerekeit, a férjét? Abból milyen házasság lesz?

Ha a mama szellemileg ép, akkor joga van dönteni a saját életéről.

Jobb helyen láttam erre olyan megoldást, hogy nem magához költöztette be a család, csak a sokszáz km-es távról a közelbe, szomszédságba. Így a mamának megmaradt a saját élettere, és a családnak se kellett aggódni, hogy mikor töri össze magát, vagy akármi.

Talán, mert én idősebb vagyok, de abszolút megértem a nagymamát.

Akit napközben 9-10 órán át magára lehet hagyni (mert gondolom a kérdező és házastársa dolgoznak), az nem igényel állandó gondozást. Ennyi erővel igenis maradhatna saját otthonában úgy, hogy egy gondozó reggel és este odamegy hozzá, megnézi, segít a fürdésben, netán bevásárol neki stb. Én biztos, hogy ezt választanám, akár távol lakó szülőmről lenne szó, akár majdan saját magamról. Nagyon igaza van annak, aki azt írta, hogy öreg fát nem lehet átültetni! De ezt a fiatalok úgyse értik ....

Ha pedig állandó felügyeletet igényelne a nagymama, akkor dolgozni sem lehetne eljárni mellőle.