Hogyan segíthetnék a lányomnak az apja halálának feldolgozásában?! Már nagyon nem tudom, mit tegyek.

Részvétem édesapád miatt, a kérdezőnek is a férje miatt.

Kedves Ansmann (elnézést ha rosszul írom le). Ezt egyformán egy ember sem reagálja le. A kislánya mint írja is, rettentően nehezen, az már csak hab a tortán, hogy a lány kamasz korba lépett. Ha ő is túllépett volna a dolgon valószínű ugyanezeket mondaná, amiket most te, de ez nem ilyen egyszerű, főleg nem szegény kislánynak. A szívem szakad meg érte. Borzalmas lehet neki ez az egész :(

Nem értem miért van mindenki kiakadva a pofonért.

Hordereje van, egy pofonnak, igazából azt jelenti TUDJUK, HOL A HELYÜNK.

Semmi nem jogosít fel egy gyereket, hogy lerib*ncozza az anyját, ráadásul lelkét kiteszi érte.

Pofon jogos ezen nem szabad kiakadni.

A tanárokat is nyugodtan lekur@zhatják a gyerekek és semmit nem tehetnek, mert ha a tanár üt, akkor megy a POLICE.

A válasz megírásának időpontja: ma 19:08

Talán én kaptam más neveltetést, de a mézesmázas hozzáállás egy gyerekhez azt eredményezi, hogy neki akkor MINDENT SZABAD.

Igen, kamasz az író lánya, és épp kamaszkorba lépett, mikor Apuka meghalt.

Én nem mondtam, hogy nem sajnálom Őt, de az is lehet, hogy alapon elkényeztetett volt, és az Apuka elvesztése, lehet Ő kényeztette jobban, ilyen "dühöt" váltott ki belőle.

De az Anyukát is sajnálom, nem lehet könnyű.

Kicsit gondoljatok már bele az Ő helyzetébe is.

Nyomj le 12 óra melót, és menj haza egy "érzelmironcs" (BOCS ANYUKA) gyerekhez.

Kíváncsi lennék, hányan maradnátok talpon segítség nélkül.

Mi megy itt? Egy anya segítséget kért, megoldást keres, ilyenkor nem lehordani kell a sárgaföldig. Szomorú, hogy a hozzászólók többsége a lány, kisebbség az anya oldalára állt, de nem veszik észre, hogy nincs két oldal. Probléma van, amivel valamit kezdeni kell.

Kedves anyuka! Biztos megoldást nem lehet mondani. Azt te is látod, min kell a lányodnak túllépnie. Azt is tudod, hogy leginkább az segít, ha bármi értelmes módon elfoglalja magát valami mással. Az apja halála 5, 10 vagy 100 év múlva sem lesz jobb számára, mint most, viszont a gondolataiba millió más dolog bejuthat, amelyek átvehetik az uralkodást a rossz érzés fölött. Nyilván az a cél, hogy csináljon valamit, de magától nehezen mozdul. A legfontosabb kérdés, hogy ezt a vágyat hogy adod át neki. A legfontosabb, amit meg kell értened, hogy ne te csináld. A lányod nem igazán fogad el téged mentornak, így valaki más segítségére van szükség. Kik azok az emberek a rokonságban, akikre felnéz. Ki a hozzá legközelebb álló barát (barátnő), ad absurdum tanár, egyéb ismerős. Lehetne pszichológus szakember is, de ez a muki nem volt megfelelő megoldás, azt már látod, pláne a gyógyszer felejtős. Találd ki, kik lehetnek a leginkább segítségedre, köss szövetséget velük, és bízd rájuk a lányod.

A másik kérdés, hogy te miben tudsz addig segíteni neki. Elsősorban példával. Azzal, hogy rendbereakod a saját életed mind kapcsolati, mind pénzügyi, mind egészségi, mindenféle téren. Legyen pozitív kisugárzásod, legyen jó veled lenni. Ha neheztel is rád, azért tudjon rád felnézni. A másik, amit tehetsz, az a maximális figyelem és empátia felé. Vannak érzelmei, és ezek lehet, hogy nem logikusak, de vannak, és az övé, és komolyan kell venni. Ha meghallgatod, tényleg hallgassd meg, és érts meg a gondolatait. Kérdezz rá (nem arrogánsan) ilyenkor, hogy szerinte mit tehetnél, hogy jobb legyen a kapcsolatotok, és fogd vissza a reakcióid. Lehetnek jogosak, de neki biztosan rosszul esnek, és te vagy az, aki tisztában van a helyzettel.

Az empátia ott kezdődik, amikor nem vele beszélsz. A helyedben nem javaslom az olyan kifejezések használatát, mint "heti 20000 forintot ki*szok rá" vagy "csak falni jön le" vagy "itt van nekem az új kolbi". Nem csak akkor, amikor vele beszéls, hanem akkor is, amikor mással. A kimondott és leírt szavaid visszahatnak a gondolataidra, és ez meglátszik rajtad. Kerüld a flegma és a negatív kifejezéseket, análkül is van épp elég bajotok, legalább a szavaid építsenek, és ne romboljanak.

Nagyjából ennyit tudok segíteni. Az, hogy van új kapcsolatod, nem biztos, hogy baj, de az sem biztos, hogy jó. Te tudod, hogy milyen érzések vannak mögötte.

nem vagyok gyerekverő, de megérdemelte a pofont.

és nem is akar változtatni a helyzeten, ha ennyi idő után nem hajlandó beszélni a pszichológussal. anya, sok szerencsét kívánok a továbblépéshez, és ha károsítja magát meg évek óta ezt csinálja lehet a következő lépés jöhetne, pszichiáter/pszichiátria.

Pesze, tovább kell lépnie de úgy, h a lánya érzéseit is szemmel tartja.

Sztem beszelges el újra a lányoddal, mond meg neki, h nagyon szereted és, h mindig mellette fogsz állni. Azt is mond el neki, h az új párod nem akarja pótolni az apját és, h csak akkor kell találkoznia vele majd amikor ő akar (nem kell erőltetni).

Ja és mond meg neki, h te is (még mindig) szereted az apját és őt senki sem fogja pótolni, tudja pótolni. De nagyon magányos vagy és szeretnél egy új társat.