Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Hogyan segíthetnék a lányomnak...

Hogyan segíthetnék a lányomnak az apja halálának feldolgozásában?! Már nagyon nem tudom, mit tegyek.

Figyelt kérdés

A lányom 14 éves,11 éves volt mikor az édesapja elhunyt.Mindketten szörnyű kínokon mentünk keresztül e miatt,de a kislányom különösen rosszul viselte.A temetésre már nyugtatót kellett adni neki,hogy végig tudja ülni.Azóta kétszer próbált meg öngyilkosságot elkövetni,de szerensére nagyon rosszul vágta meg magát.Már ott tartunk hogy csak enni jön ki a szobájából,nem mászkál semerre a barátaival,ha nem muszáj nem megy ki a házból.DE ez így nem élet!Hiába magyarázom neki hogy attól hogy az apja élete véget ért,az öbé még nem,mintha a falnak beszélnék,a pschihológus nem segít,pedig még ma s viszem hozzá,sokszor sír ott,de a doktor szerint nem mond el neki semmit.Már ez megy két éve.Egy időben gyógyszert is szedett,de nem vette be,mert azt mondta hogy nagyon álmosít és minent eltompít,lehúzta őket a WC-n,ha nem itthon,az iskolában.Megpróbálok vele türelmes lenni,de az orvos minden alkalom után elkér egy 20-ast,és én ezt egyedül már nem bírom fizetni.

De amiért írok: megismerkedtem egy nagyon kedves férfival,mikor komolyabbra kezdett fordulni szóltam a lányomnak.Teljesen kiakadt,úgy ordítozott velem,mint még soha,hogy már hiányzik nekem egy f*sz,meg egy ringyó vagyok,hogy tehetem ezt apával stb. Itt volt teljesen elegem belőle,olyan istenesen pofon vágtam,hogy ott maradt a tnyerem nyoma.Felrohant a szobájába és három napja hozám se szól.(ez hárpm napja történt)CSak falni jön le.Tudom hogy ez csúnya tőlem,de nagyon önzőnek érzem Őt.Mindent megadok neki,már két éve heti 20000 forintot ki*szok rá,de még meg sem próbál segíteni,megérteni.És most nem azért,mert itt van nekem az új kolbi,eddig megpróbáltam elfogadni,de nem kapaszkodhat örökké az apja emlékébe!Hogy tisztázzuk ezt,szerintetek továbbra is hagyjam,vagy megint gyógyszeres kezelés?(már volt egy,azokat húzta le a WC-n)Én már tényleg nem tudom mit csináljak!

34/N a lányom 14/L


2010. júl. 10. 18:22
1 2 3 4 5 6
 21/59 A kérdező kommentje:
Köszönöm, 18:48 ,nagyon kedves a válaszod és a bíztatásod is.
2010. júl. 10. 18:53
 22/59 anonim ***** válasza:
57%

Nem, én a gyerek helyzetét tudom átérezni. Te hogyan reagálnál, ha a mai napig nem bírnál valamit kiheverni, állandó gyomorideged van és meglátnál valakit, aki belép annak a helyére, akit a mai napig nem tudtál elengedni? Meg lennék lepve, ha nem ugyanezen szavakat használná valaki. Tudod mit tettem volna a kérdező helyében? Még mielőtt odahozom a pasit, elmondtam volna a lányomnak, hogy van valaki az életemben, aki az édesapját nem pótolhatja soha, de fontos nekem. Megvártam volna a reakcióját és utána ha a helyzet normalizálódik bemutattam volna neki. Ha ilyeneket mondott volna a párom előtt, akkor sem pofon vágtam volna, hanem hagytam volna hogy elmondja és utána mikor megnyugszik újra megbeszéltem volna vele.

Ja és nálunk is van olyan aki pszichológushoz jár. Teljesen ingyen, van pénzes is, alkalmanként 2000 Ft.

2010. júl. 10. 18:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/59 anonim ***** válasza:
74%

Igen létezik tolerancia!!

A lány 14 évesen elég érett, ahhoz, hogy lássa, az anyja tönkre megy mellette.

Igen, talán neki kellene már egy kicsit odafigyelni.

Meddig mehet így?

Majd 25 évesen is az anyja fogja pesztrálni?

Én nem a gyereket hibáztatom, de én is kamaszkorban vesztettem el a nagymamámat, akit szerettem annyira, mint a saját anyámat.

Fiú létemre bőgtem, mint egy taknyos gyerek a temetésén, de nem akartam felvágni e végett az ereimet.

Aki városi gyerekként ment a falusi nagyihoz nyaranta tudja miről beszélek.

Túl kell esnie a gyereknek a traumán, ennyi.

2010. júl. 10. 18:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/59 anonim ***** válasza:
75%
Ja és igen, valószínűleg újra kellene kezdened, ezekben a lépésekben. Nem kell örökké férfi nélkül lenned, ezt senki nem várja el tőled, az élet megy tovább, de ez a lehető legeslegrosszabb előadás volt amit tehettél. Szóval ha nem áll veled szóba írj neki egy levelet, azt el fogja olvasni, a kíváncsiság mindennél erősebb. És írj neki benne arról, amit mondtam, hogy az apukáját soha nem pótolhatja senki és neked ő az első és ameddig nem áll rá készen nem hozod újra oda a férfit. Ez az első lépés.
2010. júl. 10. 19:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/59 A kérdező kommentje:
Teljesen normálisan elmondtam neki ezt!Nem tudom honnan szede a szövegemből hogy felhoztam a pasim.Már régóta randizgatunk,és sejtettem hogy megviselné ha tudná,így mikor már tényleg komolyodik a dolog,szólok neki.Elmondtam hogy nem pótolhatja apát,de ezt alig hagyta,elkezdett ordibálni,és már nem bírom,így ia alig élünk valamit,megdoki meg minden.Igazán boldogtalan voltam,most kicsit jobban érzem magamat,úgy is hogy napi 12 órát dolgozok és utána még a lányommal is próbáloNÉK programokat tervezni,ha hagyná hogy közeledjek felé.
2010. júl. 10. 19:01
 26/59 anonim ***** válasza:
73%
Persze, hogy túl kell esnie. Senki sem vitatja, de egy traumán túl esett ember is így reagált volna, mert ez akkora indulatokat tud kavarni, ami egy nyugodt embert is kitérít a hitéből. Sértettséget, fájdalmat, szóval egyszerűen leírhatatlan. Attól még lehet párja az anyukának, hogy a lánya ebben a helyzetben van, de ezt nem így kell tálalni és az ő várható reakcióját sem így kell kezelni.
2010. júl. 10. 19:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/59 anonim ***** válasza:
81%
Van rajtad kívül más családtagja? Testvére vagy nagyszülei?
2010. júl. 10. 19:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/59 anonim válasza:
54%
Én a lányod helyébe mennék otthonról vagy nagyszülőkhöz vagy valahova......A pofonnal csak rontottál a helyzeten.Gratulálok!
2010. júl. 10. 19:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/59 anonim ***** válasza:
80%

"Nem, én a gyerek helyzetét tudom átérezni. Te hogyan reagálnál, ha a mai napig nem bírnál valamit kiheverni, állandó gyomorideged van és meglátnál valakit, aki belép annak a helyére, akit a mai napig nem tudtál elengedni? "


Szüleim szeretetben éltek le 43 évet.

Apám tavalyelőtt ment el.

Még én mondtam Anyámnak, ha úgy adódna, örülnék neki, ha lenne párja, hogy ne legyen EGYEDÜL!!!!!

Pedig még én is itthon lakom vele.

Tudod, elég szegények vagyunk, nem tudtam összespórolni egy lakásra.

2010. júl. 10. 19:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/59 anonim ***** válasza:
67%
Hát pont ezt mondom én is, de mindenki azt hámozta ki a mondandómból, hogy az anyának nem lehet új férfi az életében. Nem a fenét, túl kell lépnie. Valószínű a lányodon is pontosan ez segített volna, ha látja, hogy te továbbléptél, talán ez az, ami miatt megnyílt volna, de így egy pofonnal, nem tudom. Így is elképzelhető, hogy ettől majd jobb lesz, de lényegesen több idő kell, mint amennyi eddig kellett volna. Egyébként elcsesztem, az első lépés a bocsánat a pofon miatt.
2010. júl. 10. 19:05
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!