Más családokban is állandóan megy a veszekedés az ételen?
Otthon állandóan ez ment, meg a nagyszüleimnél is.
"Ki ette meg?", "Miért ette meg?", "Azt ne edd meg!"
Egyik nagymamámnál szeletre ki volt számolva még a sonka is, ki mennyit ehet (gyereknek napi egy szelet), a másik mamámnál meg azon ment a vita a felnőttek közt, hogy "A Józsi megint megette az utolsót, így a Mariéknak nem marad, ha átjönnek."
Nalunk van ilyen gond.
2-eshez hasonlo esetek vannak es nalunk is ez lenne az elvaras, de a parom gyerekei irtozatosan taplok.
Nalunk azert necces ez a kaja kerdes es azert voltak vitak es reszemrol lennenek elvatasok is MERT
en vasarolok be en fozok es ezert nekem fontos hogy tudjam mibol mennyi van nem kell e valamit hozni a boltbol
Ergo elvarnam, hogy aki valamibop az utolsot eszi vagy latja hogy mar nincs akkor szoljon!
A finomsagoknal kulonlegessegeknel ugy gondolom tirpaksag kerdezes nelkul megenni az utolso adagot es nem is szolni rola.minimum az egyiket illendo lenne megtenni.
Engem ilyedelmesnek neveletek es raadasul nem is voltunk hu de gazdagok ezert alap volt hogy mast is megkinalok masnak is szolok ha en nekilatok enni ha valamibol egy szelet van rakerdezek megehetem e vagy valakivel megosszam ha valamit elfogyasztottam es elotte volt pl 5 joghurt de mar egy sincs szolok hogy en ettem meg az utolsot NINCS tobb...nehogy az utanam kovetkezo hoppon maafjon.
Ha meg sokan voltu k keves etelre akkor meg tenyleg mindenkit megkerdeztu k hogy ennek ennenk es ki ker es inkabb elosztottuk tiz kicsi afagra mint hogy barki is nekiul volna felfalni.
Engem halalra idegel amugy hogy veszek egy nagy tabla csokit es masnap ennek egy kockat es huss csoki nincs senki meg se kinalt senki nem mondta bocs elfogoytt es azt se mondjak hulye hozzal magadnak egy masikat.
Ez alap figyelmesseg es udvaiassag nem pedig gazdagsag vagy szegenyseg kerdese. Nem allatok vagyunk hogy aki eloszor er a valyuhoz annak jut minden az utolsok meg ami morzsat talalnak azt nyaljak fol. Svabokhoz kozom nincs:-)
Nálunk szerencsére nem.
Tesómmal volt, hogy kisebb korunkban összevesztünk azon, ha valaki megette az utolsó szelet sütit meg ilyenek. :D Sokszor el is rejtettük a kaját a másik elől. De már kinőttunk belőle, ma csak jókat nevetünk ezen. :)
Na hallod ilyet se hallottam meg plane hogy az egesz csaladod ilyen es nem csak 1-2 ember..
Mi inkabb osztozunk de ha valaki megesz valamit vagy epp az utolso falatot akkor sem vergodunk. Inkabb meghagyjuk a masiknak vagy neki adjuk esetleg elfelezzuk de kajan soha nem volt vita nalunk. Az en mamam meg akkor volt boldog mikor latta hogy minden unokaja meg gyermeke jol bekajalt nemhogy ezen vergodni.. Es ha nem eltek rosszul tehat nem kell kicentizni a kajat akkor vegyenek tobbet vagy legfeljebb kesobb leugrik valaki a boltba es vesz meg. Kepzelem ha ennyin igy all a bal nagyobb dolognal mi lehet.. kb 3. vilaghaboru
Nem szokás, sem az én, sem a férjem családjában. Senki nem csap balhét 2 szelet szalámi miatt. Egészségére annak, aki megette. Majd megyünk a boltba és veszünk másikat. Egyébként meg nem szokás a másik részét felzabálni titokban. Ha kell valami, akkor megkérdezzük, hogy nekünk adja-e a másik az ő részét. Sokszor van, hogy igen.
Kisgyermekkorunkban veszekedtünk tesómmal az ételen, de anya nem bírta elviselni, hogy úgy viselkedünk, mintha nem lenne elég és éheznénk. Kinőttük, azóta senki nem csinálja.
Döbbenetes amit írtok. A mai világban ilyen előfordulhat, hogy sajnálják családon belül egymástól az ételt?
Ilyet én még ismeretségi körömben sem hallottam soha.
Itt senki nem dolgozik?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!