Más családokban is állandóan megy a veszekedés az ételen?

Nálunk ez soha nem volt probléma gyerekoromból.

De a férjem pl ragaszkodik, hogy ha valamiböl nagyon kevés van vagy utolsó dolog, akkor kérdezzük meg a másikat, hogy akarja-e azt és ha nem akkor a másik megeheti. Persze ez nem az állandó fogyo dolgokból van, hanem pl egy torta utolsó szelete, egy különlegesebb sajt utolsó része.

Vagy pl tejet szinte csak a férjem szokott reggel a kávéhoz inni, és azért mérges ha a gyerek(aki amúgy szinte alig iszik tejet) megissza este az utolsó cseppig, ami szerintem jogos, mert kb egy féldecit kéne neki hagynia...

De a fogyó termékek, az állnadó ételkböl mindig van elég itthon, ha meg elfogy mindenki azt eszik amit talál.

Nálunk pont az ellenkezője, anyám is, nagymamám is (meg anyósom is) saccperkábé négyszer annyit főz mindenből, mint kellene, és utána erőltetik bele az emberbe. Ha valaki nem eszik rosszullétig, akkor már pánikolnak, hogy beteg, valami nincs rendben, anorexiás lesz, stb......

Örültem, mikor elköltöztem, azóta nincs állandó hányingerem, hasfájásom és emésztési panaszaim.

Dehogy megy.

Párommal élek. De ha megyünk az ő szüleihez, akkor “Egyetek, olyan vékonyak vagytok” “Ettetek ma már?” “Mit főzzek, ennétek még?” Szóval egésznap ennénk, ha rajtuk múlna. Nagymama ugyanez. Másik nagyszülők szintén.

Amikor az én szüleimhez megyünk, akkor az elején úgy vagyok vele, hogy juj, vendégségben vagyok, és mindig megkérdezem, hogy “abból ehetek?” Anyukám rámförmed, hogy miért ne ehetnél, azért van, szerinted dísznek vettem? Mindent ehetsz amit találsz.. (Aztán zsörtölődik egy sort, hogy minek kérdezek ilyet :D )

Ha megettünk 2 tányér levest, és egy púpos adag másodikat, akkor is a fejünkhöz van vágva, hogy alig ettetek.. :)

Nagyszüleim nincsenek.

Sajnos ez sváb családi vonás...tipikus étel sajnálók.

Soha nem fognak változni és az is jellemző, hogy millióik vannak közben a felvágottat is kiporciózák pontosan ahogy írtad, sajnálják még a közeli családtagoktól is. Persze a pénzen nem akarnak mást venni vagy ilyesmi, soha nem nyúlnak hozzá, nem adnak kölcsön se senkinek, sőt azonnal letagadják!

Így szépen meg is öregszenek a millióikkal dugdosva, de nem baj, mi unokák majd mind megörököljük.:)

Szüleimmel ezt csinálták, egész gyerekkorban éheztek, de mai napig ha családi összejövetel van nagyszülőknél akkor megy a porció.

Épp ezért is, szüleim és mi is felnőttként már mindenből 3x annyit veszünk/tálalunk ki és inkább kidobjuk, de senki sem éhezhet. Persze ez sem jó, az aranyközépút kéne. De inkább ez.

Nálunk ebből nincs probléma.

A kávés-tejes történetet viszont átérzem. Maximálisan :D A reggeli megszokott tejeskávé nálunk is veszélyes kérdés. Ezért mindig legalább 2 literrel több tej van otthon, biztos ami biztos :D

Nálunk ilyen soha nincs.Inkább fordítva.Ha kevés van a hűtőben valamiből, azt mindenki otthagyja, hátha más szívesen megenné.Mindenki ezt csinálja.Így gyakran van olyan, hogy valamit ki kell dobni, mert mindenki arra vár, hátha valaki megeszi.

De mindennel ez van.Tábla csoki az asztalon:mindenki tör belőle, de az utolsó szelet ott marad.