Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Miért ilyen velem a nővérem?

Miért ilyen velem a nővérem?

Figyelt kérdés
16éves vagyok és kiskoromban elvesztettem a szüleimet. 7éves korom óta a nővérem nevel. Semmi szeretet, megértést sem kaptam tőle. Nem tudom hogy mivel bánthattam meg. Van egy macskánk, de azt többe nézi mint engem. Mikor a macska beteg volt egyből vitték a dokihoz. Amikor nekem tüszős mandula gyulladásom volt annyit mondtak, hogy maradjak otthol és szedjem a gyógyszereket. Az orvoshoz is magamba mentem 12évesen. A barátja is sokkal fontosabb neki mint én. Velem alig kommunikál. Már fél éve van barátom és félek neki bemutatni, mert szerintem elzavarná vagy nem engedné hogy vele legyek. Mindig azt mondogatja a nővérem, hogy még csak két évet kell kibírnunk egymás mellet. Mit tehetnék, hogy megváltozzon a kapcsolatunk? Vagy miért viselkedik velem így? Miért utál ? :(
2010. jún. 25. 20:42
1 2 3
 11/25 anonim ***** válasza:
100%
Egy gyerek felneveléséhez bizony hozzátartozik az is, hogy pátyolgatjuk a kis lelkét....szerintem!Persze, szép dolog volt a nővérétől, hogy nem intézetbe dugatta, de ha már vállalta, akkor tisztességgel viselje gondját, szerintem!
2010. jún. 25. 20:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/25 anonim ***** válasza:
100%
Hogyhogy két évet kell már csak kibírnotok,utána mi lesz?
2010. jún. 25. 20:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/25 anonim ***** válasza:
100%

18 lesz

tényleg jobban figyelnie kellenne szerintem az érzéseidre bár az is igaz ,hogy kb 20 éves lehetett mikor hozzá kerültél biztosan sokat feláldozott érted pl egyetem.biztos szeret

2010. jún. 25. 21:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/25 anonim ***** válasza:
100%

de ez akkor sem mentség...igen biztos nehéz lehetett neki, de akkor mit szóljon a kisebb? aki még gyerek? ő idősebbként jobban tudja a krízishelyzeteket kezelni, nem hiába lesz érettebb az ember ahogy öregszik.

Szegééééény kérdező, úgy sajnállak, ha az én tesóm lennél, én nagyon szívesen csacsognék, buliznék, szórakoznék veled:)

Egyébként sztem ezt mondd így meg neki, hátha meglágyul a szíve és rájön hogy neked ezzel árt. Biztos hogy szeret amúgy. Te szoktál beszélgetéseket kezdeményezni? olyankor leráz? vagy hogy viselkedik?

2010. jún. 25. 21:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/25 anonim ***** válasza:
100%

Lehet,hogy sokat fel kellett áldoznia,de azért akkor már 20 éves volt!Én 14 vagyok,és ha lenne egy 1 éves húgom(ugye 13 év a korkülönbség),én elvállalnám.Egyáltalán elvállalhatnám,ha még kiskorú vagyok?Mindegy,a lényeg,hogy ha 20 éves lennék,a húgom 7,és elveszítenénk a szüleinket,én őt sajnálnám jobban,mint magamat,hisz egy 7 éves nehezebben viseli,mint egy 20 éves felnőtt!És ő nem is boldogulna még egyedül!Mondjuk akkor a nagyszüleinkhez kerülne,nem?

Szerintem beszélgess el a nővéreddel,de persze nyugodt hangnemben,tudakold meg,hogy miért ilyen veled!De úgy,hogy őt se bántsd meg!:)

2010. jún. 25. 21:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/25 anonim ***** válasza:
100%

Hát igen gondolom belefáradt ebbe hogy ő feláldozott mindent miattad...de ez akkor sem mentség arra, hogy így viselkedik veled.

Próbáld megbeszélni veled a dolgot és írj a fejleményekről.

2010. jún. 25. 21:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/25 anonim ***** válasza:
100%
Én 19L vagyok a bátyám pedig 25 éves.14 voltam,amikor a szüleink meghaltak,tesóm pedig akkor volt 19.Engem is a testvérem nevelt fel teljesen egyedül.Velem is hasonlóan bánt a testvérem még az elején,mert ő sem nagyon tudta,hogy mihez kezdjen,meg én sem sokat segítettem neki.Aztán észbe kaptam,és elkezdtem kivenni a részem az itthoni munkából és azóta normális velem.Iskola,iskola melletti munka,és az itthoni munkák után neki sem volt ereje pátyolgatni engem.Most se nagyon pátyolgat,de ez azért van,mert nem is hagyom neki.Itthon én is nagyon csendes vagyok.Az orvososdi is így ment nálunk.Igazából mást nem nagyon tud tenni azon kívül,hogy megveszi a gyógyszert,meg elküld az orvoshoz.3 évvel ezelőtt én is úgy láttam a helyzetet,ahogy te.Kétlem,hogy a nővéred utál,csak már belefáradt szerintem,és ilyenkor mondd az ember hülyeségeket.
2010. jún. 25. 21:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/25 anonim ***** válasza:
100%

És szerintem nem érdemes azon gondolkodni,hogy ki vesztett többet.Én elvesztettem a lehetőségét annak,hogy szülők mellett nőjek fel,a bátyám meg elvesztette a fiatalkorát.Ha meg tudnám mondani,hányszor jött haza buliból haza azért,mert úgy érezte,mellettem a helye...

19L

2010. jún. 25. 21:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/25 anonim ***** válasza:
100%

Hányszor mentél oda hozzá, ölelted meg és köszönted meg, hogy felnevelt, és a szüleid helyett is szülőd volt? Marha nehéz lehet ilyen fiatalon egy gyereket nevelni, akkor is, ha csak a testvére vagy.

Mondd meg neki, hogy neked marhára rosszul esik, hogy így viselkedik veled, és kérdezd meg, miért van ez. Talán elmondja:)

2010. jún. 25. 22:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/25 anonim ***** válasza:
100%

Hát öcsémnek meg nekem mikor veszekszünk mindig azt hajtogatják a szüleink hogy mi lenne velünk, hogyha ők nem lennének vagy megdögölnének? Leszarnánk egymás fejét? Ilyenkor azért elgondolkodok ezeken! Az én öcsém nagyon magatartásproblémás gyerek és nincs ugyan sok közös témánk, de megszakadna a szivem ha a kistestvéremnek azt mondanám, hogy már csak 2 évet kell kibirnunk egymással, az öcsém 13 éves de ha lázas beteg bizony én viszem őt az orvoshoz mert nagyon féltem őt!

Én amondó vagyok, hogy ebbe a mocskos, kétszinű világban az ember kire számithatna ha nem a családtagjaira?

A nővéred reméljük nem komolyan gondolta, hogy elzavar téged!

2010. jún. 25. 23:14
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!