Ez az állapot nemnormális? Vagy csak én vagyok béna hogy engem zavar? Ígykell gyereket nevelni?

Figyu, előző vagyok, szerintem az a gond, h félsz ettől a dologtól. Furcsa neked, h lett egy kisebb nálad. Azért mondják, h utálod a gyereket, mert nem tudsz ezzel a helyzettel mit kezdeni, ezért utálkozva beszélsz róla, de szerintem ez nem így van.

Ha saját gyereked lesz, az egész más, ne ebből vond le a tanulságot, h akarsz-e gyereket, mert most sok mindenbe nem látsz bele, hisz nem te vagy az anyja, nem érzed azt a kötődést.

Csak figyeld a babát, ez nagyon izgalmas kor épp, most fog majd nyiladozni az értelme, szuper aranyos lesz, majd meglátod.

Nem kell dajkálnod, meg gügyögnöd, egy gyerekkel másképp is lehet játszani, csak ülj le a szőnyegre mellé, és meglátod, h milyen édes, ahogy próbálkozik a mászással, ahogy mindent a szájába vesz, megfigyel, és tanul.

A szüleid meg mérgesek, mert te nem látod a szuper kiskölköt benne:) Ha látják, h próbálsz a gyerek felé közeledni, megváltozik a véleményük.

Nem előző, hanem 11:34-es vagyok.

Mégis fenntartom, h egy fél éves nem hisztizik, egyszerűen nincs más kommunikációs eszköze. Vagy vigyorog, vagy sír, mivel másképp nem tudja elmondani.

Amit írtál, h nyolc évesen a földhöz vágja magát, az egész más tészta, az én két éves fiam is próbálkozik a hisztivel, ez a dolga, ebben a korban van, a nyolcévest viszont már tényleg meg kellene nevelni.

Szia! Én nagyon imádom a gyerekeket, ezt sok rokonom és ismerősöm is tudja. Ezért tizenéveimben sokat hozták el hozzám a babákat, hogy vigyázzak rájuk. De az ilyen viselkedésű gyerekek engem is ki tudtak/ tudnak borítani, pedig elég birka türelmem van. Az a baj, hogy hiába ülnél le beszélni a családoddal, az olvasottak alapján azt fogják hinni féltékenységből mondod, amit itt sok válaszoló is (Rosszul)hisz rólad. Átnevelni sem tudod, hiszen abból is csak rosszul jönnél ki, mert ha mindenki mindent megenged neki akkor Te lennél megint a gonosz nagynéni. Jártam így én is. Volt párom tesójának szintén egy elkapatott kislánya volt/van. Ha ketten játszottunk akkor már nem csinálta hisztit, mert nem hagytam rá mindent. De amikor szülők, nagyszülők előtt mondtam neki pl olyat "Nem szabad lerántani a terítőt, mert mérges leszek!" rögtön nekem estek és olyanokat mondtak, hogy "Majd a sajátodat úgy neveled ahogy akarod!!" És természetesen rátettek egy lapáttal úgy, hogy a kezébe adták a terítőt. A szomszéd fiára sem volt szabad rá szólnom, de egyszer mégis megtettem. Nem bírtam ki szó nélkül,mikor letörte a szobámban a fotel karfáját. Erre azt mondta az anyuka: "Jajj már mit akarsz?! Úgyis öreg volt már az a poros fotel!"

Ezeket azért írtam le, hogy nem igazán tudsz mit tenni, mert a babával kapcsolatban nagyon elfogultak tudnak lenni. Ha valaki ellent mond vagy a babának nem tetszően viselkedik, akkor bizony jön az okosítás. Én is a mielőbbi költözést javaslom, vagy a beletörődést.:-( De később majd Te leszel az aki jót fog rajtuk nevetni, mikor a kicsi nagyobb lesz, mert akkor már nekik sem lesz türelmük hozzá és mindenhol kínlódniuk kell.

Kitartást Neked!

32 hetes kismama

Hát ez azért durva...

A 18 éves költözzön el, de aki olyan érett hogy már gyereket is tud csinálni annak mindent szabad, a szülei nyakán élni is? Nem inkább nekik kéne elköltözni?

Természetes dolog hogy agyerek visít, imádják, karmol stb, DE NEM EGY 18 ÉVESNEK hanem SZÜLEINEK, akiknek egyedül kéne lakniuk. Akik már gyereket szülnek azok hozzá igazítják az életük, de egy 18 éves NEM TUDJA. Mert szerinted kit fog meghatni ha azt mondja, hogy bocs de megette a gyerek házidogám, vagy bocs de nem tudtam tanulni mert visított és vigyázni kellett rá, vagy bocs de lekéstem a buszt reggel megrt lehányt a gyerek? Egy 18 éves nem erre van beálítva, nem erre kell. Mert normális esetben nincs akkora különbség tesók között sem hogy 18 évesen legyen mellette ilyen kistesó, és 18 évesen még magának sincs gyereke, más dolgok az esedékesek ilyenkor.

Az,hogy egy fél éves gyerek visít az normális.

Az,hogy valaki 18 évesen egy hatéves szintjén van,na az nem...

Hát igen,te voltál a legkisebb és kiestél a pikszisből....ez így működik.Viszont ennyi idősen lehetne már annyi eszed,hogy feldolgozd.

Én azt tudom neked javasolni, hogy beszélj édesanyáddal, hogy neked is szükséged van rá, ezért próbáljon rád is odafigyelni.

Mondd meg neki, hogy megérted te, hogy itt van egy ki jövevény, de hát azért veled is foglalkozzon, mert te vagy a gyereke. Az, hogy már 18 éves vagy,nem azt jelenti, hogy nincs szükséged törődésre, megértésre, szép szavakra, szeretetre.

13.23:nagy kár,hogy téged fél éves korodban nem vágtak pofon,meg nem dugtak hideg zuhany alá....most eggyel kevesebb félnótás lenne...

Ha nem tünt fel egy 6 hónapos kisgyerekről van szó,aki nem tud beszélni/járni/enni,inni egyedül/pelenkája van....tehát bármi gondja van,csak sírással tudja jelezni...

Egyébként a probléma igazából az,hogy a kérdező is egy elkényeztetett majom,ha normálisan nevelték volna,akkor örülne egy új családtagnak,nem fanyalogna,hogy neki nem vettek holdkompot....meg nem káromkodna,mint egy kocsis.Istenem, nincs rondább egy mocskos szájú nőnél...