Miért kell ezen kiakadni?

nem kell egész nap bújni a könyvet, h jó tanuló légy, tévedés. a lényeg az, h mindig csináld meg a házit,; amit egy nap alatt a suliban feladnak, az macskaszar...

max 3 óra alatt (de még így is sokat mondok) meg lehet csinálni. volt, amikor én a matek házit gyorsan még a szünetben letudtam, amikor friss volt az órai anyag..vagy buszon, hazaúton...

Miért kérdező,mit gondolsz ,majd ha végeztél a sulival ,ilyen hozzáállásal milyen munkát kapsz majd?

Gondolod lesz időd haverozni,bulizni?Gürizhetsz majd napi 12 órákat és örülhetsz, ha nem halsz majd éhen.

Ráadásul annyiszor fognak képen törölni(képletesen)azok akiknek most nincs ekkora arcuk,hogy nagyon fog fájni....

Én megértem a Kérdezőt,holott felnőtt ember vagyok.Mielőtt a torkomnak ugrana valaki,elmondom,hogy miért.Azért,mert ha Ő belerakja minden tudását és képességét abba,amit csinál,és ez jön ki belőle,akkor valószínűleg ennyire képes.Azért,mert nem vagyunk egyformák,és igen,van aki eszes és kitűnő tanuló,és van,akinek a képességeiből mondjuk csak 4-es átlagra futja.Nem tudom,mit nem lehet ezen elhinni.Én irodalomból mindig színkitűnő voltam,nyelvekből/történelemből ötös,mert a humán dolgok érdekeltek,a reál dolgokhoz abszolút nem volt érzékem,és maximális szorgalom mellett sem tudtam hozni belőlük a jó jegyet,mert én ilyen voltam. Érdekes módon otthon mégsem ordították le a fejemet.Tudták,hogy minden,amit teszek,az magamért van,és a jövőmért.S azért,mert én nem atomfizikus lettem vagy topmenedzser,még ugyanolyan teljes értékű az életem,mint másnak.Természetesen ösztönöztek,de nem erőltették rám az akaratukat.

A Kérdezőből még bármi lehet,ha érettségi után elmegy bármilyen két éves felsőfokú képzésre,de megsúgom,az egyetemre,főiskolára is esélye van.Majd Ő eldönti mi érdekli,és merre szeretne tovább menni.Az apja meg egy beszűkült agyú,maximalista,karrierista emberke.Az itt jelenlevő sok szuper-zseninek,meg topvezetőnek pedig gratulálok,nagyon ügyesek voltak,de ettől még nem kéne mindenkire ráhúzni,hogy lusta meg ilyen meg olyan,csak azért,mert Ő nem vezérigazgató lett,vagy informatikus,hanem mondjuk irodalomtanár,vagy titkárnő egy cégnél.

Tán jobban kéne "érdeklődnöd", meg ugyanannyi időt szánni a tanulásra. A 4.00 még elmegy, a 3,8 elég gyászos, a romlás pedig mellbevágó. Nincs okod a megelégedésre. Mire érettségizel, már azért fogsz küzdeni (jóval nagyobb energiával, mint most), hogy ne bukjál meg.

Attól, hogy a sok hülye korodbeli szintén így gondolkodik, és bazira egyetért veled, még nem változnak a tényeg. Vegyél vissza az arcodból.

Hát én emlékszem rá, hogy nekem pl. a középiskolás történelem egy horror volt, borzasztó sok anyag, és nagyon unalmas, máig, felnőttként is néha álmodom a feleléssel, annyira rossz emlék volt ez. És így abból csak mindig 2-3-as voltam. Pedig egyáltalán nem tartom magam butának, biológiából például mindig ötös voltam, az egyetemen is túljutottam.

Aki meg azt írja, hogy a középiskolás anyag semmiség, 3 órácska alatt megtanulható, az el van tévedve. A gyerek hazaér 4-5-re, tanuljon 3 órát, aztán egyen, fürödjön, stb. és feküdhet is le aludni. Attól még, hogy a mai felnőttek legtöbbje egy élő robot, szórakozás, hobbi vagy magánélet nélkül, attól még minek ezt ráerőltetni a gyerekre is? Nekem soha nem volt követendő példa, hogy a szüleim éjt nappallá téve dolgoztak. Mindenben a mérték a fontos, a kötelességekben is. Inkább vállaljon valaki kevesebbet, de azt végezze el jól, és jusson ideje saját magára is. Különben egy agyatlan idegroncs lesz. Az ember nem robot. Ilyen átlagnál meg tök felesleges aggódni, kettes-hármas az már tényleg problémás lenne.

Nézd, én érettségi után jöttem rá arra (jó későn...) hogy úgy kellett volna puskáznom, ahogy csak tudok:)

Sosem vittem túlzásba a tanulást, sőt, mégis mindig olyasmi átlagot hoztam, mint te.

Az osztály színötösei a következőt csinálták: ami nem volt fontos, a jegyek miatt sosem tanulták meg, hanem puskáztak, ami viszont fontos volt a továbbtanulásuk szempontjából, annak utánanéztek.

Legalább egy-egy dolgozatot érdemes ötösre megírni, maximum lerontod a feleléssel később (nem egy olyan felelést láttam, ahol a kitűnő tanuló vonogatta a vállát hogy nem tanult, de a bevágott karó kicsit se változtatott a négyes-ötös jegyén.)

Trükközni kell, senki feje nem lexikon, a felvételinél meg sok helyen a számokat nézik.

Én vallásos iskolába jártam, (mondjuk a vége felé már kevéssé élveztem:) ) ott nagyon teljesítményorientáltak voltak az országos statisztika miatt, de én örülök, hogy most van egy (néhány) rendes szakmám, amiből egész jól meg tudok élni.

Az is fontos, tisztázzátok apukáddal, hogy tovább akarsz-e tanulni? Ha igen, fontosak a jegyek, ha nem, akkor nem.

(Tudod mennyit keres egy villanyszerelő maszekban?... háromszor annyit, mint én :) ) A burkolóról, kőművesről nem is beszélve. Nem olyan munkáról beszélek, hogy kábelt bekötni egy telefonhoz, vagy pizzát kihordani, hanem nézd meg, mi nélkül nincsenek meg az emberek: áram nélkül vakok, nem tudnak mosni, oda a szórakozás. Fűtés nélkül megfagynak, víz nélkül még fogat se tudnak mosni este.

Bármilyen szerelő, aki ezekhez ért, mindig meg fog élni, és a kedves ügyvéd vagy menedzser úr is ki fogja hívni a vízszerelőt, ha ott áll borotvahabos pofával víz nélkül:)

Döntsd el, hogy neked mi a fontos, és ezt időben tisztázzátok apukáddal.

Ha pedig lenézné a szakmunkásokat, kérd meg egyszer, hogy javítsa meg a bojlert:)

12:16-ossal maximálisan egyetértek.

Pattogó ötödiknek: az,hogy mi érdekes a világban, azt nem én fogom megválasztani magamnak: vagy érdekel valami, vagy nem (az anatómia például érdekel, az ősmagyar rovásírás meg hidegen hagy. Na?...)

Huszonöt évesen lettem természetgyógyász például, előtte meg sem fordult a fejemben (kamaszkoromban meg pláne, bár bioszból mindig jó voltam.)

Magyarból sosem kellett tanulnom, érettségire sem készültem, úgy lettem belőle ötös, matekból meg örültem ha átrugdaltak. A történelem máig érdekel, csak nem nagyon van időm olvasgatni, a férjem ellenben mentős, és gyakran mesél nekem a II. Világháborúról, mert hobbiként nagyon bele tudja ásni magát.

Sosem érdekeltek pl. a gyerekek, erre most terhes vagyok, és rá kellett jönnöm, hogy a védőnő munkája milyen érdekes.

Tudod, mi érdekes még? A sportlövészet, a búvárkodás, az akvarisztika, a macskatenyésztés, a restaurálás, a pszichológia, a gyerekszoba falfestése saját kézzel, és még számos más dolog. Mégis mit vársz el egy tizenhatéves fiútól?... hogy előre tudja, mi fogja érdekelni a világban? Egy csomó dologgal még nem is találkozott...

Egyébként én azokat az embereket becsülöm a legtöbbre, akik tudnak váltani, ha úgy érzik, valami jobban menne, vagy megtalálták azt amire vágytak,és belefognak abba.

Ez negyvenévesen is lehetséges.

Egy barátnőm ötvenévesen kezdett el a Hospice-nál dolgozni, és nem is gondoltam, hogy ilyesmihez lenne kedve.. nagyon jól csinálja, és meg is változtatta a dolog.

Ha a középiskola eleve elrendelne egy életre, jól ki is néznénk.. a jegyekre meg már ki kíváncsi...