Durva, hogy ezt kértem?

15:47:

az sem normális, hogy te magadtól semmire sem vagy képes. Azért mert helyetted mindent meg kell csinálnia a párodnak, mert te a telefont nem vagy képes felemelni, attól még a kérdező férje nem rossz ember!

Érdekes, tipikus "tanulmányba illő" ez a kérdés itt a GYK, mely a hogyan ítélkezzünkről szól.

Mint hosszabb ideje korrektül működő heteroszexuális kapcsolatban élő férfi, azt gondolom, a Kérdező helyzetleírása hiányos volt. Bár nekem még nem volt ilyen teló-lemerülős-nőgyógyász-időpontfoglalós esetem a párommal, de kapásból ezek a kérdések merültek föl, mielőtt bármit is megtagadnék vagy bárkit is hívnék:

1. Időpontfoglalok. Ennyit tényleg elég elrendezni, esetleg számíthatok a dokitól / asszisztenstől valami kérdésre?

2. Ad időpontot. Bármikor jó? Mert ugye nem az én naptáramat kell nézni, hanem az asszonyét.

3. Ha a fenti kérdések egyike is bonyolult, akkor milyen más időpontfoglalási (telefonálási) lehetőségeink vannak?

4. ... és a többi "mi van ha?" kérdés ...

No. Ehhez lett volna jó, ha a Kérdező pontosabban leírja a körülményeket. Meg persze nem árt az összhang sem a párkapcsolatban, amit gyakorolni is kell néhanapján, pl. nyugodt megbeszélésekkel, kompromisszumkészséggel meg egyéb ilyen paradicsomi állapotokra jellemző kis történésekkel.

De visszakanyarodva az "esettanulmányhoz": sokan mondtatok ám véleményt és meglátásom szerint az ítélkezés szintjén az ilyen férfiakról / férjekről / barátokról, anélkül, hogy konkrétan ismernétek a háttérsztorit. Több türelmet és közös hangnemet, Hölgyeim!

32/F