Nálatok is gyakori a családban a politizálás és az ezen való veszekedés? Normális ez?
Nálunk nagyon eldurvult a helyzet, ugyanis a családom, a rokonság képtelen a politika nélkül élni és a családi találkozókon is mindig ezt a témát veszik elő. A családi találkozók rendszeresen úgy telnek el, hogy leülünk enni az asztalhoz és valaki 1 percen elkezd valami aktuálpolitikai kérdést feszegetni és a többiek meg reagálnak rá.
Olyan veszekedések szoktak lenni, hogy az nem igaz.
Kiabálnak, a másik szavába vágnak, gyűlölködnek stb. Az egészet tönkre vágja, mert szinte soha nem jut semmi másra idő, nem beszélünk másról.
Például most legutóbb húsvétkor nagyszüleimnél voltunk és ott voltak unokatestvéreim és azok szülei.
Még le sem ültünk az asztalhoz egyikük bedobja a témát, hogy közelegnek a választások és, hogy ki kire fog szavazni. Olyan durva veszekedés alakult ki, elkezdték anyázni egymást, ordibáltak és a nagyapám úgy rá förmedt a nagymamámra, hogy azt hittem vérfürdő lesz.
És így szokott eltelni nálunk egy átlagos családi összejövetel. Én csak arra vagyok kíváncsi, hogy a politikusok hogy képesek a tükörbe, amikor az ő uszításuk miatt családok ugranak össze? Vagy egyáltalán egy család, hogy képes ilyenek miatt ilyen durván egymásnak esni?
Nálatok is van ilyen?
Nálunk OTTHON mindenki egyetért nagyapámmal, hogy a fideszre kell szavazni.
Aztán amikor eljön a névtelen szavazás, mindenki arra szavaz akire akar. :D
De ha megkérdi, akkor a fidesz-re szavaztunk. :D
Szóval ja, így nincs belőle gondunk. De szerencsére ezt csak választás előtt pár héttel szoktuk eljátszani, egyébként hanyagoljuk.
Nem szokott. Egyrészt egy irányba szavazunk, másrészt szeretünk beszélgetni, nem pedig veszekedni.
Egyébként ezt nem a politikusok csinálják, hanem a családod. Nem a politikusok uszítjálk egymásnak a családtagjaidat, hanem ők esnek egymásnak önként és dalolva.
Nálunk, amint felhozza valaki a politikát, én megyek is haza, alkalomtol függetlenül.
Nincs szükségem a sok korlátolt idiota anyázását hallgatni órákon át, mert vitakultura ismeretlen fogalom, csak a habzo szájú orditás, meg a dögölj meg- megy.
Köszi, akkor inkább pizzát eszek, de nyugiban.
Én 46F apám az alsó shomszédom, 79.
Őt a közéleten és a politikán kívül más nem érdekli.
Reggelente le szoktam hozzá menni kávézni, marha nehéz vele úgy beszélgetni, hogy ne kezdjen fröcsögni, meg mindenen méltatlankodni. Ő is az a tipic nyugger, aki szerint a migráncsok a legnagyobb veszély és így hát a szavazását is ez itatta át, gondolhatjátok.
Ezen felül református, tehát nagyon keresztényesen gondolkodik.
Irritálja, hogy én zen gyakorló vagyok, buddhizmus szimpatizáns, zavarja, hogy nem politizálok vele stb.
De nem tehetek róla, engem ami érdekel, az őt nem, ami őt igen az engem nem.
Ő politizál, közéletezik, régi klasszikus irodalommal foglalkozik, verseket olvas stb. (Ezutóbbiak mondjuk sokkal jobbak mint a politikán rugózni)
Én autobolond vagyok, illetve a spiritualitás, buddhizmus, filozófia, viselkedéskutatás, pszichológia érdekel.
Tehát közös téma alig.
De mára megtanultam egykedvűen, külső szemlélőként tekinteni a véleményét és kb az egész életfilozófiám ez, hogy: "elfogadom, tudomásul veszem hogy mi az állásfoglalásod, de ezt kérem tőled is az enyémmel kapcsolatban". Azaz nem egyetérteni kell, hanem tiszteletben tartani a másik ember autonómiáját, kölcsönösen oda vissza.
Veszekedni nem szoktunk (alap intelligenciaszint...), de beszélgetni, vitatkozni igen.
18f
Szüleim, testvérem kormánypárti, Fidesz szimpatizáns, templombajáró,ókonzervatív
Én meg ellenzéki vagyok, haladó irányzatot követem. Van vita bőven, de jobb ha tabutéma marad a politika családon belül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!