A férjem a gyerekem? Őt is nekem kell nevelni? Én már nem igen bírom!

A barátnőim jót nevetnek,hogy "KASZTRÁLOM" a férjem,pedig ez nekem se jó!Sose voltam egy kiképzőtiszt fajta,de mellette másképp nem lehet élni!

Nem bízhatok rá anyagi jellegű elintéznivalót,mert tuti,hogy mást vesz,mint amit kell,másra fizeti be a pénzt,mint amire kell és sorolhatnám!

Szóval így kezdődött,hogy kap minden hónapban egy kis zsebpénzt,a többivel én gazdálkodok!

Volt,hogy ő vitte a kicsit az oviba és megkértem,hogy fizesse be az ebédpénzt.Kapott 10.000Ftot,ebből 6.000 lett volna az ebéd,a többit kértem,hogy fizesse be az ovialapítványba,épp gyűjtöttek!Mivel sietett úgy gondolta úgyis egy helyre megy a pénz,mindet az alapítványba fizette,szóval fizethettünk utána + 6.000 még az ebédre!

Eleinte elnéztem,de túl sok hasonló eset volt,és mikor ott maradtam a boltban,mert lenullázta a bankkártyát és nem tudtam kifizetni a kaját,besokaltam!Belenyugodott,sőt elismerte,hogy nem való pénz a kezébe!

Reméltem ez nem hat ki majd az életünkre,hogy teljesen én irányítom az anyagi dolgokat!

Aztán kezdtem sajnos rájönni,hogy semmit se bízhatok rá.Tudom,hogy ez nagyon "mert én mindent jobban tudok" kijelentésnek tűnik,de... leírom!

Volt,hogy elfelejtett elmenni a gyerekért az oviba,mert úgy emlékezett,hogy a mama megy.

Volt,hogy elaludt,a telefonját lehalkította én dolgoztam,szóval engem se lehetett elérni és az ovónő vitte haza magához a kislányt,amíg apuka fel nem ébredt és érte nem ment!

Volt,hogy ő vitte volna oviba és én megyek érte,de mikor bementem közölték,hogy ma nem volt oviban!A telefonját nem vette fel,a családját hívtam,de voltak ott.Este 7kor jöttek haza,horgászni voltak.

Én végigjártam és telefonáltam szinte minden kórházt,senkinek nem kívánom ezt a tortúrát.Én még életemben nem sóztam be senkinek,de ezután...

3szor esett mellette a kicsi akkorát,hogy 3szor törött már el a keze,pedig még csak 4 éves!

Szereti ezt tudom jól és vigyáz rá,nem akarja,hogy baja legyen,de én már nem érzem sem őt sem magamat mellette biztonságban!

Az elmúlt 8 évben 11 helyen dolgozott,de nem találta meg a helyét én toleráltam sokáig,de eljutottunk odáig,hogy úgymond felvetettem az apám cégéhez,és tudom,hogy utálja csinálni,de legalább anyagilag biztonságban érezhetjük magunk!

Volt,hogy felmondott egy munkahelyén sokadszorra és amúgyis rosszul álltunk és "kiakadtam".Erre hogy megnyugtasson,azt mondta,kapott "jutalmat" még elötte,ez 100.000Ft!Később kiderült,hogy ez Providentes kölcsön volt,persze nem ő mondta el,hanem megcsúszott egy kölcsönnel és a lakásunkra jött el a behajtó!

Túl sok lenne felsorolni mindent,de már úgy érzem ő is a gyerekem!Ha elbetűzöm neki,hogy mit kell csinálnia,kkor minden rendben.

Tényleg kasztrálom,de mellette sokszor már a túlélésért megy a harc.Már nem tudok felnézni rá,pedig ez olyan fontos lenne.

A létező legjobb ember,arany szíve van és imád minket,sose bántana minket szándékosan,mégis mindig valami bajt hoz a fejünkre!

Már nem is ő a férfi,hanem én,de ehhez én nem vagyok elég erős,hogy van egy házastársam mégis minden az én feladatom!