Hogy lehetne önálló döntéshozatalra nevelni egy felnőtt férfit?

Együtt élünk 3 hónapja, előtte egy évig jártunk. Nem szeret dönteni semmiben. Megszokta, hogy otthon az apja döntött, esetleg az anyja, ő 27 évesen is csak tette, amit mondtak neki. Tőlem ugyanezt várja el... Addig is ez volt, míg csak jártunk (és igen, ennek tudatában költöztem össze vele!), de nyilván most többször előjön, hogy csak ketten vagyunk. Mivel alapvetően kreatív és elég határozott típusú nő vagyok, nem is okozna feltétlenül gondot nekem, hogy én irányítok. A baj az, hogy egyrészről ezt akarja, más részről zavarja... Idegesíti, h nem ő hordja a nadrágot... Az is zavarja, hogy minimálisan többet keresek nála és több mindenhez értek nőként, amihez ő férfiként nem (pl. számítógép). Sokszor mondja, hogy ő már a küszöbnél leadja a golyóit... Viszont ha kérem, hogy döntsön, vagy vegyen részt a döntésben, akkor neki mindegy, tegyek úgy, ahogy akarok... Mondanom se kell, ha rosszul megy valami, akkor én vagyok a hibás. Ahogy korábban a szülei voltak a hibásak a döntésért. Olyanért, amibe neki is lehetett volna szava, de inkább meghunyászkodott. Szóval az zavar, hogy követeli, én döntsek és utána én vagyok a rossz... Ez milyen felelősségvállalás? :(

Légyszi írjatok tapasztalatot ezzel kapcsolatban, minden tanács érdekel.