Mennyi idő után szerettetek bele a párotokba? És honnan tudtad, hogy "ez szerelem"?

13:42-es vagyok:

Ja, az lemaradt, hogy 3 év együtt járás után (mikor befejeztem a sulit), összeköltöztünk, azóta is együtt vagyunk, most várjuk első babánkat nagy-nagy szeretettel (8 hét múlva jön:D) és ahogy egy előttem válaszoló írta, én is úgy érzem, hogy ő a másik felem, a mindenem, nélküle már nem tudnám elképzelni az életem. Olyan ő nekem, mint az oxigén, nem tudok nélküle élni:D

Én 4-5 hónap után szerettem bele a páromba, addig csak vonzalmat éreztem iránta, illetve nagyon tettszett, ahogy viselkedett velem. Ennek 2 éve.

Azt, hogy ez már szerelem onnan tudtam, hogy rosszul esett ha nem keresett, aggódtam mi lehet vele, repesve vártam mikor jön már.

Ne aggódj, velem is volt ilyen, amikor nem tudtam, hogy mit szeretnék illetve szeretnék e egyáltalán tőle valamit is. Egyszerűen kiderítheted. Mondd el neki, hogy egy kicsit összezavarodtál és ne találkozzatok, ne beszéljetek egymással 2-3 napig. Ha hiányzik úgyis keresni fogod fél-1 nap után és akkor rájössz, mit is érzel valójában. :)

13:47!

Teljesen igazad van! Én is így vagyok vele!

Először megismerkedtünk és csak utána lettünk egy pár....

Soha nem "jártam" volna egy "idegennel"....

Ő belém első perctől szerelmes volt azt mondta...3 hónap után kaptam egy gyűrűt (nem eljegyzés csak jelkép) és mondta, hogy nagyon szeret reméli majd egy nap a felesége leszek...akkor nem akartam megbántani, se visszautasítani de úgy ért mint derült égből villámcsapás:-S nem éreztem még hogy szeretem...ettem is magam rajta rendesen...kb az ötödik hónapban éreztem, hogy nagyon szeretem, és ekkor mondtam ki először. Azóta minden nap csak biztosabb vagyok benne, hogy vele akarom leélni az életemet. már 3 éve:)

Szóval gondold át...őröld meg magadban, aztán dönts. Én igazából éreztem valamit, csak nem volt olyan mély mint manapság...de ha nem szerettem volna nem maradtam volna vele, ez evidens:)

szóval fel a fejjel:)

Ha csak egyikőtük érzi úgy, hogy a másik az igazi, az nem szerelem, hanem rögeszme.

Első pillantásra csak annyit tudsz eldönteni, hogy igen, tetszik neked a másik, meg akarod ismerni jobban. Nincs garancia rá, hogy működni is fog a dolog. De sok embernek van egy "megérzése", hogy ő az igazi. Aztán vagy így lesz, vagy nem.

Szeretni csak azt tudod, akit kivül-belül ismersz, hiszen ha nem ismered, akkor mit szeretsz benne? Azt, amilyennek képzeled? De akkor nem is őt szereted, hanem egy nem létező álomképet, akit elképzeltél magadnak. Szeretni azt jelenti, hogy elfogadod a másikat olyannak, amilyen, nem akarod megváltoztatni. Nem érzed úgy, hogy "ha" ilyen vagy olyan lenne, akkor te boldogabb lennél, vagy "ha" ezt vagy azt csinálná, jobb lenne a kapcsolat. Szerelemben, szeretetben nincs "ha" és nincs "de". Ha van, akkor nem fogadod el feltételek nélkül, az pedig nem szerelem.

Te miért vagy bizonytalan?

Úgy érzed, nem szereted eléggé a párodat?