21 éves főiskolás fiam irtó igénytelen a környezetére. Hogyan tudnék itthon hatni Rá? Vagy már késő?

Hatni egy 21 évesre? Azzal elkéstél. Hatni rá még 3-4 évesen kell.

Ne takarítsd ki helyette a szobáját 1 hétig, s ha a cuccait szerte hagyja a lakásban csak dobáld be neki. Csak magatok után pakolj ahol lehet.Talán észre veszi.

21 éves fiú esetén már elkéstél, gyerekkorban kellett volna. Bár sokszor azt részben felrúgja a tinikor, de nem teljesen. Én se vagyok egy sarkos rendtartó, nem szeretem, ha más takarít ki, ha nem tetszik neki, hogy egy kicsit kevésbé van rend a szobámban, de én itt mindent megtalálok, és a saját "portámon" el is végzem a takarítást, egyebeket.

Ha mosol rá, esetleg mutasd meg neki a mosógép használati utasítását, hogy néha ő is segíthetne. Ha csak a saját környezete nem tetszik neked, attól még lehet, hogy ő magában rendben tartja úgy, hogy ő ott mindent megtalál, és másnak ott semmi dolga alapon neki se tetszene, ha belepiszkálnál.

Egy volt magyartanárom mondta egyszer (de lelkünkre kötötte, hogy ne dicsekedjünk ezzel a szüleinknek, hogy tőle tanultuk): "Gyenge ember mentsvára a rend, mert a zseni uralkodik a káoszon is." :-)

Viccet félretéve:

Nem kell rá takarítani, főleg fiúra ennyi idősen, majd ő egyszer érez rá igényt, de az ő szobája ne a te dolgod legyen. Hogy minek a hatására fog változni, az gyakorlatilag bármi lehet, kivéve te, szülőre nem mindig hallgat ebben a gyerek, ha egyébként nem volt ezen a téren normálisan, értelmes emberi módon nevelve.

Ha egyébként önmagára igényes, ki fog alakulni nála egy rendszer, ami persze nem biztos, hogy a tieddel egyezni fog, de jobban tetszeni fog neked is, mint a mostani állapot. Gondolom, tanul, írtad, hogy kollégiumban van, szóval kapásból le van kötve élete egy része a sulival, és ha esetleg még komolyan is veszi a tanulást, akkor örül, ha kicsit kifújja magát, és nem csinál "semmit". Majd ha a végén jár, akkor kezd változni, észre fogod venni. Egyet ne csinálj! Ne veszekedj vele ezért, mert pont az ellenkezőjét éred el.

Én csak vígasztalni tudlak: még változhat. 20 éves korom táján én is nagyon-nagyon kupis voltam. Tudod, az a szobájába csak tolatva, ugróléccel fajta. Anyu azt mondogatta mindig, ha nagy leszek bele fogok fulladni a saját koszomba az tuti. Azóta eltelt 10 év és még nála is nagyobb tisztaságban élek, és katonás renddel veszem körül magam.

Azt sajnos nem tudom mi változtatta meg a dolgot, tehát nem tudom a választ. Mondjuk én nő vagyok, így másképp működik, feltételezem...

A férjem viszont még nálam is durvább volt, mikor járni kezdtük, akkor voltam a kupis korszakom közepén, de az ő szobájában még én is rosszul voltam...

Azóta megtanult viszonylag rendet hagyi maga után, mert rájött, hogy a tisztaság jó. A tiszta ágynemű kényelmes, a rendezett ruhák megkönnyítik az öltözködést stb.

Csak annyi kell, hogy ráérezzen, milyen ha tiszta, rendezett a környezete. Ami bosszantó tud lenni: csak egyszer vasalj. Amit széthajigál, mert mégsem azt veszi fel, ki ne vasald neki még egyszer! Amit nem rakott a szennyesbe, az ne legyen tiszta. Ha valamit nem talák: sorry......

Ha barátnője lesz /van?/ komoly, esetleg hathat majd rá.

Addig pedig kitartás és csukd be a szobája ajtaját...:-D

Én 22 éves vagyok, egykori kupis kollégista lány, viszont mostanában egyre nagyobb igényem van arra, hogy rend legyen körülöttem.

Persze nem volt ez mindig így, emlékszem, kiskoromban is egy merő szeméttelep volt a szobám, és tudom, hogy anyám mennyit szenvedett velem emiatt. Olyanokat csinált, hogy amikor sokadszori kérlelésre sem pakoltam össze, egy az egyben a kukába dobta minden játékomat, ruhámat, stb., függetlenül az értéküktől.

Persze ezzel sem ért el semmit azon túl, hogy vonyítottam és egész nap hisztiztem... :)

Ugyanígy a koliban is olyan szobatársakkal kerültem össze, akik pedáns rendet tartottak, és ott is volt pár hasonló veszekedés, mert nem bírták megemészteni, hogy néha egy egész napig is (tovább nem) nem volt elmosva a kávésbögrém. :P

Érdekesség, hogy nemrég voltam az egyik volt szobatársamnál, aki azóta pedánsból kupissá változott, anyámra pedig általában én szólok rá, hogy igazán takaríthatna néhanapján (minthogy ő is elhagyta magát, mióta apám elhagyott minket)...

Szóval én azt gondolom, hogy bár direkt módszerrel már nem tudsz hatni a fiadra, talán egyszer még ő is rájön (talán egy lány hatására), hogy jobb, ha minden rendben van. :)

mindig van néhány szarzsák, aki ítélkezi!

A kérdés az volt, mit lehetne tenni. Ítélkezni könnyű, épkézláb és használható válaszra lett volna szüksége a kedves kérdezőnek.

Éppen ugyanebbe a cipőbe jár a fiam. A barátnője lőszart se csinál, nem mos, pihen, mert ő dolgozik. De van két gyereke mástól, azokat is az apja neveli.

A fiam is hülye, a nő az orránál fogva vezeti.

Mi sem arra neveltük a gyereket, hogy jó a retek, hanem igényességre.

De szerelmes egy igénytelen nőbe és most a szarban is jó.