Házasság után hogyan oldottátok meg az anyagiakat?

Van külön pénztárcánk, mindig van mindkettőnknél pénz, de hogy mikor ki fizet, az azon múlik, hogy kinek sikerül előbb elővennie a pénztárcáját. Teljesen mindegy, hogy ki fizet, hiszen minden közös.

ugyanez a rendszer nálunk is..biztos van alaposabb, "igazságosabb" elosztás,de nálunk müködik mert baromi nem érdekel egyikőnket se hogy kinek a fizetéséből fogyott ebben a hónapban 2ezer forinttal több,mert közös minden. Ha valakinek előbb elfogy a fizuja teljesen természetes,hogy a másiktól kér,hogy nála is legyen.Hozzáteszem egyikőnk sem hajlamos az észnélkül vásárlásra,én nem veszek 8 pár cipőt egy hónapban,ő meg a saját dolgaira nem költ horribilis összegeket .

Nekem mondjuk 1 szabályom van csak,hogy pl a cigimet nem engedem,hogy ő fizesse,akkor se ha közös a pénz,mert valahogy kellemetlenül érezném magam ha amiért ő megdolgozott azt én elfüstölném.

Én amondó vagyok, ha a férjemmel EGY PÁR vagyunk, akkor mindent EGYütt kell állni. Közös bankszámla, megbeszélt kiadások.

El sem tudnám képzelni a külön kasszát! Mondanám neki vasárnap délben, hogy azt a rántott hús ne edd meg, mert nem fizetted ki?!

Második vagyok:

Nekünk ez a módszer vált be,mint az már írtam.Nekem is és a férjemnek is elég rossz tapasztalata volt,a szülők miatt,így mikor összeházasodtunk ebben egyeztünk meg.Nála is és nálunk is,az apuka a pénz nagyrészét elitta és elköltötte minden hülyeségre.Neki meghalt az édesanyja így még rosszabb volt a helyzete,mint nekünk.Nálunk anyu eszméletlen sokat dolgozott,nevelt minket is és ha nem dugta el a pénzt apu elöl,akkor nekünk nem volt miből ruhát venni vagy menzát fizetni,mert apu mindet elköltötte.

Megfogadtam,hogy soha nem fogok függeni anyagilag senkitől és én sem húzok le senkit.El tudom tartani magam egyedül is és nem esek kétségbe férfi nélkül sem az élettől.Ő ugyanígy látja,hogy,a közös kiadásokat közösen fizetjük,de a külön hóbortokat mindenki úgy fizeti,ahogy akarja.

A külön kassza számomra is bizonytalanság, bizalmatlanság érzetét kelti...én fizetem a Tv-t, Vizet, gázt, villanyt, Te a kaját stb...ez elég vicces...

Meg az is, hogy felezünk:D Nem egyetemisták együttéléséről hanem párok együttéléséről van szó, ahol szerintem nincsen helye az ilyen jellegű osztozkodásnak...

Most ha a párom többet keresne mint én akkor húzzam meg magam, egyek kevesebbet, tusoljak kevesebb vízzel? És könyörögjek, hogy adjon nekem pénzt mert mindjárt éhen halok? Én ezt nem tudnám elképzelni (persze eltúloztam kicsit, de remélem érthető mire gondolok...)

Vagy a párom pénzéből építettük a lakást nagyjából akkor az az ő háza és én csak ott lakom? Nem a MI házunk?

Vagy ha gyerek van egyik a pelust veszi másik a krémet? Ez olyan gáz szerintem (SZERINTEM).

Én még egyetemista vagyok, de már most nagyjából közös kasszán vagyunk, olyan értelemben, hogy mindig az fizet akinek pénze van. Mindig az vesz kaját akinek pénze van...sosincs enyém-tiéd vita...még akkor sem ha sorozatosan nekem vagy neki van pénze. Szerintem egy házasságban ilyennek helye nincs. A párom valószínűleg többet fog keresni évek múlva mint én, és akkor érezzem magam "kiszolgáltatottnak" mert neki 3x annyi fizetése van mint nekem? Akkor ő többet számít a kapcsolatunkban? Szerintem ez nem így működik...Mikor kinek van az legyen a közös ennyi...

Természetesen a nagyobb kiadásokat meg kell beszélni, és nem kell költekezni állandóan de ne legyen olyan, hogy ENYÉM, TIÉD...:-S

20-L

Igen, szerintem is az a jó megoldás, ha van egy bankszámla, és hozzá két bankkártya, plusz egy napi limit, hogy mennyit lehet róla levenni plusz ésszerű gondolkodás és megértés nomeg bizalom.

Alapvetően szerintem a házasság, de az együtt élés is a bizalomra épül. Ha azt feltételezem, hogy a mostani párom elissza vagy el fogja inni a pénzét, netán elkölti vagy el fogja költeni majd a pénzt a közös számláról, akkor ott már régen nincsen bizalom. Ha most minden rendben és a pénzügyekben nagyjából hasonló a gondolkodásunk, akkor elég majd akkor cselekedni, ha tapasztalom, ha a párom/férjem szórja a pénzt. De addig számomra is rendkívül furcsa a közös kassza. Szerintem nehéz is úgy előre tervezni. Egy számláról könnyebb látni, hogy mennyi maradt hóvégén, milyen kiadásból mennyit lehet lefaragni. Szerintem a külön kassza egy csomó konfliktust eredményez(het). Lehet számolni ki mibe mennyit adott bele és lehet problémázni azon, hogy bezzeg te kevesebbet adtál bele, vagy felezzük a rezsit, de én sosem fürdök annyi ideig, mint te....stb stb. Tény, hogy ehhez is kell egyfajta bizalom, csak véleményem szerint macerásabb.

22L