Feljelentettem a testvéremet?

egy drogos, lecsúszott nyomoroncot befogadni - hát ezzel a kockázattal jár. Kell a drogra, és azért sajnos nincs morális gát.

Mindazonáltal nem jelentettem volna a rendőrségen, mert annak semmi haszna. A pénz nem lesz meg.

Anyukád vigasztald meg - ő is benne van egyébként ebben az egészben és valószínű ott a nagy törés "nem lakhat nála, nem mondom, miért".

Sajnos a drog az ilyen. Akár ölni is képesek érte a függők, nem hogy lopni.

A feljelentéssel sokra nem mentek, viszont érdemes lenne öcsit elővenni, és megkérdezni tőle egy tiszta pillanatában, hogy hajlandó-e elvonóra menni. Ha nem, akkor nem tudtok mit tenni vele.

Jól tetted. Börtönbe nem hiszem hogy megy, de ha mégis, akkor is csak 1-3 hónapról lehet szó szerintem. Vagy talán közmunkát kap, ami jót is tesz neki mivel így belátja hogy tetteinek következményei is vannak.

Az élete nem fog ezen múlni, nem lesz olyan drasztikus egy büntetése amire foghatja hogy tönkretetted az életét.

Ha drogozik is akkor meg főleg. Hátha így csökken az esélye hogy továbbra is hozzájusson.

A testvéred.

Feljelentetted, ahogy azt jog szerint érdemli.

DE!

Elgondolkodtál e azon és a itt a többi válaszadó, hogy azon a szerencsétlen függő, félrecsúszott életű egyeden, talán segíteni kellene?

Mondd, mit értél el a feljelentéssel? Büntetett előéletű lesz, bár már eddig is az volt. És aztán? Szerinted honnan a jó ég adta világról szed neked vissza 60 ezer forintot? Majd lop valaki mástól, mert hogy munkája nincs? Hmm?

Nem elítéllek azért mert feljelentetted, azért ítéllek el, mert azon nem gondolkodtál hogy nem ellene, hanem az érdekében mit tudsz tenni. A sírás semmin nem segít.

Az öcséd élete ezután még mélyebb zuhanásba fog kezdeni.

A másik lehetőség az lett volna hogy végleg megszakítod vele a kapcsolatot, hisz mint mondtam azt a 60 ezret soha nem látod viszont, nem is tudom mit vársz egy munkanélküli drogostól.

24 évesen ennyi eszed legyen. Most max. börtönbe zárják egy rövid időre, vagy felfüggesztettet kap, kényszer munkát stb. De ettől sem neki, sem neked nem lesz jobb.

Gondolkodj el ezen.

15-ös, szerinted a kérdező és a párja nem segített azzal, hogy befogadták a lakásukba és eltartották hónapokig?

Az öccse mindezzel csúnyán visszaélt.

Van egy határ, amin túl nem kell eltűrni a kihasználást, még ha a családtagról van szó, akkor sem.

Nyilván meg kell próbálni szakemberhez vinni, elvonóra küldeni, de ha ő nem akarja, akkor ez nagyon nehéz ügy.

De bármilyen nehéz eset is, azt nem kell hagyni, hogy mások életét tegye tönkre. Meddig ült volna még a kérdező és a párja nyakán, miközben iszik, drogozik, munkája nincs és nemhogy eltartatja magát, de még lop is?

Miért csak a tisztességes felet ostorozva kerül elő a "de hát ő mégiscsak rokon" érv? Sokan olyan szívesen előhozakodnak ezzel, hogy de hát mégis csak testvér, családtag, nézzük el neki, stb. Na, erre mondom azt, hogy akkor nézzük meg: ő mennyire tartotta szem előtt, hogy a testvéréről van szó, amikor lopott?? Arról a testvéréről, aki mellesleg hónapok óta eltartja, és akinél ingyen lakhatott. Neki miért nem jutott eszébe, hogy talán nem kéne abba a tálba sz..rnom, amiből enni kapok? Hogy talán nem kéne saját testvéremet, akinek a lakhatást és kaját köszönhetem aljas módon meglopni? Úgy gondolom, ebben a történetben neki kellene elsősorban feltenni a kérdést, hogy hogy is van most azzal a testvér-dologgal? Nehogy még abba rúgjunk bele, aki nem tűri szó nélkül, hogy hátbaszúrják...

Lehet most azt mondani, hogy azzal, hogy feljelentettétek, senkinek nem lesz jobb. Csakhogy ez nem igaz. Kezdjük ott, hogy ennyiért - hacsak nincs más sara is - nem kapna letöltendőt. Normális körülmények között ezért kap pár hónapot, 2 évre felfüggesztve, és onnantól 2 évig neki úgy kell viselkedni, mint a kisangyalnak. Vannak, akiknek ennyi kell, hogy kicsit eszméljenek, és elgondolkodjanak azon, hogy talán másként kéne élni.

Ha pedig ő nem ez a kategória - márpedig a leírás alapján nagyon nem -, akkor sem értek egyet, hogy ezzel rosszat tettetek volna. Oké, személy szerint neki lehet, de most ha úgy nézzük, hogy legalább az alatt sem fog drogozni, és ha szerencséje van, betuszkolják valami rehabilitációs programba, aminek köszönhetően talán lesz esélye arra, hogy ne egy semmitérő narkósként haljon meg bőven 30 éves kora előtt. Meg aztán nézzük azt, hogy azzal, ha őt megakadályozzák a további bűnözésben, hány másik embernek tesztek jót? Aki azt meglopja, aki a lakásába fogadja, az meg fog lopni másokat is. Így legalább nem lesz rá lehetősége. (Egy ideig legalábbis.)

Szóval szerintem jól tettétek a feljelentést. És nem, nem amiatt a 60 ezer miatt, mert annyiért "nem érdemes egy ember életét tönkretenni". Hanem azért, mert pont azzal lett volna borítékolhatóan végzetes az életvitele, ha hagyják (hagyjátok) tovább ezt az életmódot folytatni. Lehet, hogy pont ezzel mentitek meg az életét...

#15:

"Elgondolkodtál e azon és a itt a többi válaszadó, hogy azon a szerencsétlen függő, félrecsúszott életű egyeden, talán segíteni kellene?"

Segíteni azon lehet, aki engedi, hogy segítsenek. Mellesleg: az ugyebár nem segítség, hogy tök ingyen ehetett, ihatott, lakhatott náluk... á, tényleg nem.

#16: Ha neked ebből a sztoriból csak a 60 ezer jött le, akkor akár neked is írhatnák azt, amit te írtál rájuk...

Persze, nyilván, azzal, ha folytatja ezt az életvitelt, majd mindenkinek jobb lesz... a kérdező meg ugye szégyellje magát, amiért nem arra adták fel az életüket ő is, meg a párja is, hogy egy aljas drogost pátyolgassanak életük végéig.

Édes istenem, köszi a leszázalékolást, attól még valahol igazam van. :D

Tudjátok ti mi az a lelki betegség, depresszió stb ?

Gondolom még sosem voltatok összeomolva.

Azon a srácon valószínű nem az segít hogy volt fedél a feje felett, és adtak neki enni, hisz az eddig is meg volt neki.

Függő volt! Ti voltatok már valaha? Jesszus, és írjátok itt a hülyeségeiteket, amikor nem is voltatok valaminek az uralma alatt soha. XD

Ha valaki elindult a lejtőn onnan nagyon nehéz őt visszahozni, de némelyikből azért még lehet rendes ember.

Nekem is volt egy szemétláda ismerősöm még csak nem is családtag, és így lopott meg minket, mi leválasztottuk őt magunkról, hisz tudtuk hogy soha nem látjuk viszont azt a pénzt. Na, ő csak simán lopott, egy semmirekellő volt, nem is kedveltem soha, de még őt se jelentettük fel. Amúgy is, felesleges tárgyalásra járkálás, és valszeg mivel nem bizonyítható, nem ítélték volna el.

Nekem könnyebb volt így. Aztán legyen boldog az életében, mit érdekel az engem. Az én szememben semmi és senki ő már.

De ha a jóravaló öcsém, aki soha semmi rosszat nem tett életében felnőve egy lopós, drogos lenne, biztos hogy addig ütném amíg elvonóra nem megy, plusz pszichológus.

És ha végképp nem lehet jó útra terelni, akkor megszakítanám a kapcsolatot. :)