Mai lányok ilyenek? Mit tennétek?

"A mostani "leszbikus vagyok" trendnek megfelelően él"

Itt a baj, nyilván semmi elképzelése az életről, boldog párkapcsolatról, esetleg később gyerekről és családról. Tehát fogalma sincs, hogy minek él, mert a normákat elítéli. Csak megjön az esze..

Ülj le vele beszélgetni az életről. Mit szeretne, mi érdekli, mivel töltené a napjait. Nem baj az, hogy nem akar főiskolára/egyetemre menni, de már vannak nagyon jó OKJ-s képzések, amelyeket hasznosítani is tud. (Masszőr, cukrász, könyvelő, kutya kozmetikus stb.)

Akár le is írhatjátok egy papírra, hogy mi az, ami érdekli, s mi az amiben jó, amit tudna ezzel kapcsolatban hasznosítani.

Meg kell vele értetned , hogy az élet rendje az, hogy saját lábára áll. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem támogatod (anyagilag-erkölcsileg), segíted, ahogy tudod (ha nem tud elköltözni, de a környéken talál munkát akkor nyilván lakhat otthon stb.), de próbálja megkeresni azt, amivel foglalkozni tudna.

Én rettenetesen szégyenlem, hogy még mindig a szüleimmel élek. S nem azért, mert nem jó itt, nem azért, mert nem szeretem őket. Sőt, nagyon is szeretem őket, pont ezért. Amikor kikerültem a fősuliról, az egyik ismerősöm szólt, hogy lenne munka, igaz csak óraadói, örültem neki nagyon, elvállaltam. Gondoltam, kezdetnek nem rossz, majd alakul utána, keresgélek, megcsinálom a nyelvvizsgát, aztán hátha. Aztán egy másik óraadóit találtam, ott 2 évig voltam, s én magam döntöttem úgy, hogy 2009 októbertől nem vállalom. Ki akartam kerülni a mókuskerékből, olyan munkát szeretnék, ami nem csak óraadó, labilis, amikor nem csak azért jársz el dolgozni, hogy csinálj valamit, hanem meg is lehet belőle élni. Most megint a szokásos nyári munkámon vagyok, még egyelőre semmi, bár vannak kilátásban állások, minden lehetőséget próbálok megragadni. A szüleim szívesen támogatnak, próbálják bennem tartani a lelket, hogy majd csak lesz valahogy, ne legyek türelmetlen magammal szemben. S ez valahogy így normális, hogy segítenek, de már én szeretnék nekik segíteni, rendes álláshoz jutni, egy kicsit anyagilag segíteni őket. (persze a házimunkákban és egyéb itthoni teendőkben segítek, ahogy csak tudom, megkönnyítem az életüket)

A lányodnak is biztosan van olyan, amit szívesen csinálna. Legyen ez egy keramikus tanfolyam vagy bármi más. Most még fiatal, nem szabad elfecsérelnie az idejét lógásra, semmittevésre, mert majd a harminchoz közeledve egyszer csak rájön, hogy nincs semmije, nem tud magával mit kezdeni.(se szakmája, se diploma, se munka, semmi)

Nyüstöld és ne hagyd, hogy ne érdekelje, hogy mit csinál. Ne legyél erőszakos, ne erőltesd rá azt, amit te szeretnél, csak mond el, hogy a javát akarod, hogy vigye valamire, hogy ne kallódjon el. Mond el neki, hogy szereted, hogy tehetséges, jó eszű.

Kitartást, mert nem lesz könnyű.

12:39-es vagyok.

Azért írtam, mert nekem a páromnál bevált. Neki ugyanis 25 évesen jött egy ilyen időszaka, amikor kirúgták. Eleinte sajnáltam, aztán rájöttem, hogy fél éve "nem talál munkát" magának, holott állítólag egész nap a munkakereséssel foglalkozik. Feltűnt, hogy csakis akkor csinálja, amikor nem vagyok otthon, ha véletlen otthon vagyok egy nap, akkor mindig "épp aznap" nem foglalkozik vele, de hát neki is kell egy kis pihenő.

Summa summárum rájöttem, hogy rájött, hogy minek törje magát, ha egyszer játszhat is egész nap a haverjaival, én megy egyetem után megyek dolgozni és eltartom őt is. Úgyhogy innentől nem kapott kaját, tényleg csak kenyeret, de mellette nézte, hogy végre megvettem magamnak azt a parfümöt, amit mindig is szerettem volna, csak épp majdnem félhavi bérem ráment. Persze mutattam neki, hogy nézze, milyen jó és mennyire örülök neki. Erre szomorú képpel mondta, hogy neki fél éve nincs semmilyen parfümje, miért nem vettem inkább olcsóbbat magamnak, és neki is egyet. Erre mondtam, hogy bocs, én dolgozom, te nem, ha elmész dolgozni, majd te is tudsz venni magadnak. Néhányszor eljátszottuk ugyanezt a játékot mással (ruha, stb.)

Érdekes módon azóta már talált magának helyet és a héten kezd dolgozni. :)

Szóval nálam működik, remélem, nálad is beválik :)

21/L

Lehet depressziós... s nagyon "sötét" gondolatok járhatnak a fejében

de amíg nem kerül ki abból a környezetből, semmi nem fog változni