Gyerek a temetésen?

Attól, hogy nem szabadna megtörténnie, még megtörtént, kedves utolsó!

Ez nem a család döntése, igenis ott a helye. Engem nem vittek el kb. 10 éves koromig a rokonok temetésere, szerintem hiba volt. 4 éves volt a mamám, mikor meghaltam. Otthon hagytak a mama tesójával játszani, így ő se tudott elmenni a testvéréére.

Szerintem egy kisgyerek még jobban feldolgozza ezt. Ilyet pedig tényleg ne mondj, hogy alszik, vagy elutazott stb. Magamból kiindulva 7 évesen értelmes, okos gondolatai vannak az embernek, nem hülye, meg is érti.

Vigyétek!

4 éves voltam, mikor meghalt a mama.

Úristen.

Szerintem nem lehet, illetve nem kellene egyből határozottan kijelenteni, hogy ott a helye.

Miért? Mi történt? Hirtelen halt meg az anyja? Esetleg baleset?

Az egy dolog, hogy képes felfogni, hogy az Anyukája elment és szépen elő is lehet adni, hogy már angyalokkal van fent stb stb, ahogy szokás. Na de a temetésen mi lesz? Néhány jajveszékelő hozzátartozó kiborulása (vagy egy : "Jaj édes gyermekem most mi lesz veled???") szerintem mélyen érintheti a kisgyereket. Nagyon átgondolnám.

Én is kb ilyesmi korú voltam amikor az egyik dédnagymamám meghalt. Elvittek a temetésre, igazából elmondtak mindent mi miért és hogyan van. Szépen végigálltam az egészet, egy szó nélkül. Annyi maradt csak meg az egészből, hogy nagyon sajnáltam anyut és mamámat mert nagyon sírtak.

Szerintem mindenképp vidd el, mondd el neki mi miért történik, meg fogja érteni. Ráadásul az édesanyja temetése...

"milyen traumát okoz nekik, hogy látják majd ahogy az anyjukat a földbe temetik"

Ez a legszörnyűbb része tényleg. Én tizenhárom voltam, amikor édesapámat temettük.

A nyitott koporsós temetést én sem támogatnám, és az is lehet, hogy mielőtt leeresztik a koporsót a sírba, a gyerekeket elvinném (vannak országok, ahol magát a földbe temetést már senki sem nézi végig, ott a vége, hogy a sírnál elbúcsúznak a halottjuktól), de azért az egész temetéstől nem tartanám távol őket.