Párkapcsolatban élők, mint tennétek ebben a helyzetben?
Tegyük fel, hogy van egy viszonylag régóta tartó viszonylag jó kapcsolatod (4-6 év). Tisztában vagy vele, hogy a másik ugyan nem életed nagy szerelme, de nagyszerű társ, és értékes ember. Időnként szenvedsz, időnként őt szemlélve arra gondolsz, hogy jól döntöttél, mikor őt választottad.
Aztán egyszer csak jön valaki, aki magával ragad, akivel tökéletesen egymsához illetek, aki szép és jó kívülről és belülről. A tetszés viszonzott, egymásba gabalyodtok, rá gondolsz este, mikor lehunyod a szemed, de egyelőre nem vagy vele tisztában, hogy mit kéne tenned. Elahgynád a járt utat a járatlanért?
Én is voltam hasonló helyzetben, én 3,5 év után hagytam el az akkori párom az "új" miatt, és nem bántam meg. Azóta is az "új"-al vagyok, együtt élünk már, megkérte a kezem, tervezzük a közös jövőt! nagyon jól döntöttem, boldog vagyok.
Hiába volt az előző párom figyelmes,kedves, nagyon szeretett, de egyszerűen nem ő volt az igazi és nem voltam vele boldog.
Én a páromat választottam,és jó döntés volt.Olyan,mint Ő,nem terem minden bokorban.A jót meg kell becsülni.
Viszont az is igaz,hogy magadat sem csaphatod be.Sajnos ebben szinte lehetetlen biztosan jó tanácsot adni.
mindig azt mondom: az élet nem főpróba. egy van belőle. és vannak kapcsolatok amik tipikus "olyan mintha" kapcsolatok "jó-jó de:"
ezeknél az egyedül lét is jobb. Mert az alatt amig egyedül vagy képes vagy megtalálni az utat magadhoz és a VALÓS igényeidhez.
Persze sokáig nem hittem annak,aki nekem ugyan ezt mondta anno, de komolyan mondom: létezik TELJES párkapcsolat. Nem tökéletes,mert olyan nincs, hanem olyan, ahol a felek a maguk tökéletlenségeivel együtt is tökéletes egységet alkotnak.
Én is féltem lépni. Azóta együtt élek a másikkal és épp az esküvőnél és közös gyemrekvállalásnál tartunk.
Persze erre nincs garancia, de ha meg sem próbálod, sosem adod meg az esélyt magadnak.
És igen, ha valamennyire még szereted a jelenlegi párodat, igenis add meg neki az esélyt,hogy olyasvalakit találjon, akinek ő a teljes és megfelelő pár.
engedd el mindkettőtöket
ha mégis egymásnak lennétek teremtve, az utatok úgyis keresztezi egymást ismét... :)
11:22 -es válaszadó vagyok
csak pontosítanék: féltem lépni, de léptem :)
most az újjal vagyok és tökéletesen boldog
sőt! baromi sok akadály elelnére ez most az az élet, amit mindig is élni szerettem volna, pedig jut nekünk feladat épp elég
sok sikert és bátorságot
30/N
Szégyelld magad, hogy megcsalod a párod! Még vele vagy, de már kifele kacsingatsz, ami bizony MEGCSALÁS!
A tisztességes az lenne, ha elválnál és UTÁNA keresnél magadnak valakit.
Valószínűleg azért jutott ide a párkapcsolatod, mert már az elején se voltál őszinte és/vagy lusta voltál dolgozni azért hogy ez a kapcsolat jobb legyen.
Hiába is választasz új pár, nagyon hamar az is el fog laposodni. Gondold át.
Én maradnék.
Egyszer ugyanilyen helyzetben elhagytam a párom. Egy héten belül kiderült, hogy a másik mégsem az igazi. Hiába volt meg a vibrálás, hiába jött el velem olyan rendezvényre, ami nekem nagyon fontos volt, de a párom nem jött el velem, hiába volt egész jó a szex, rájöttem, hogy egyszerűen csak egy kis változatosságra vágytam, megijedtem az előző kapcsolatomtól vagy ilyesmi (nem tudom pontosan, mit is éreztem).
Az volt a szerencsém, hogy a párom valóban szeret, és kb egy héttel azután, hogy kidobtam, felhívott és megkérdezte, hogy most, higgadtan is így gondolom-e. Mondtam, hogy nem, rosszul döntöttem.
Azóta is együtt vagyunk boldogan. Én ilyen előzmények után a helyedben biztos, hogy rá se néznék az illetőre. De sajnos nem kizárt, hogy tévednék. Viszont ez sose derülne ki számomra :)
nem csaltam meg a párom vele. ez annyira nem is számít, mert korábban már számtalanszor megtettem. úgy voltam vele, hogy ez csak szex, és úgy sem számít, legalábbis nekem nem, ő meg nem tud róla. tudom, hogy ezt sok ember elítéli, de a kérdés most nem ez.
őt három hete ismerem, teljesen véletlenül ismerkedtünk meg, és szinte az első pillanattól kezdve éreztem, hogy nagyon beütött a dolog. már majdnem voltunk úgy, amit megcsalásnak számítana, de ő (az "új") ellenállt, és azt mondta, hogy én sokkal jobban tetszem neki, mint hogy ezt csak így hip-hop elintézzük. és hogy velem kapcsolatban nem tetszene neki a szeretői minősítés...
legszívesebben a régivel is lennék, meg az újjal is, persze ez így nem kivitelezhető, csak ha hajlandó lenne a szeretőm lenni, de nem hajlandó. arról nem is beszélve, hogy az elég méltatlan helyzet lenne, különösen hogy én azért már érzem, hogy kicsit szerelmes vagyok belé, és a múltkor pár sör után kiesett a számon valamivel kapcsolatban, hogy "Én így szerettem beléd" - abban a pillanatban nekem is feltűnt, hogy mit mondtam, de fogalmam sincs, hogy mennyire gondoltam komolyan. egyszerűen csak jött.
ebben a három hétben is elég sokat voltunk együtt, volt, hogy minden nap találkoztunk, de 2 napnál tovább soha nem voltunk egymástól távol. szerencsére ő is elég rugalmas, bár számtalanszor elmondta, hogy zavarja a helyzet, de most úgy érzem, hogy kirohannék a világból, ha siettetnének, hogy lehet egyáltalán így dönteni? csak úgy dobjam az öt éves kapcsolatom valaki olyanért, akit 3 hete ismerek? hogy nyomozzam ki, hogy ő valóban megfelel-e, ha már egyszer valaki mással járok?
a mostani páromat se szeretném magára hagyni, neki annyi problémája van, felelősnek érzem magam az élete alakulásáért... egyébként már nem vagyok olyan fiatal, lassan közelebb állok a negyvenhez, mint a harminchoz. és fiú vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!