Mi az, hogy egy férj/társ nem végez házimunkát? Hogy gondolja, hogy ők nem csinálnak semmit?

A berögzült, tulajdonképpen évezredes hagyományok miatt még ma is az a legideálisabb, ha van férfi munka és van női. Ahol ad elegendő munkát a kert, a barkácsolnivaló dolgok, ott egy igazi férfi nem punnyad, hanem egész nap tesz-vesz. Én pl. kifejezetten lustának tartottam a párom összekölzözés után, míg be nem jött a fűtésidény, és az ő feladata lett a fűtés. Nem gáz van, hanem Carbo Robot, daraszénnel működik. Bár nem olyan melós, mint a vegyestüzelésű kazán, azért volt vele férfimunka bőven egész télen át. A szerelem is tovább tart ilyen esetben. Mikor láttam a párom, ahogy harmadmagával helyére emeli az 500 kg-ós kazánt, mondanom se kell, milyen szerelmes lettem újra. Na ez az, amire nőként sose lennék képes. Tudok flexelni, fát is vágtam már, de van egy határ...És észre se vettem, hogyan, de az elmúlt 1 év alatt a párom megváltozott. Én elég harcos feminista vagyok és bizony vasalni nem vasalok rá. Mikor hónapokon át festettem egy örökölt ingatlanomat, párom csak elvétve segített sokáig, aztán hazaéértem munka és festés után és éjféltájban miután elmosogattam kezdhettem a főzést, és kedvesem lágyan átölelt, hogy vasalnom kéne neki, elmagyaráztam hol a vasaló. De hogy ő nem tud. Mondtam, hogy szívesen megtanítom rá. Akkor duzzogva elment, majd másnap kivasalt magának vagy 6 pólót. Magára azóta is ő vasal. A többi már nem volt ilyen harcos. Mosogatni akkoriban többször elmosogatott, mivel közöltem vele, hogy festés után baromi rossz arra hazaérni éjjel, hogy vár a mosogatnivaló, így nem tudok főzni többé. Na, egyből el lett mosogatva. Most már könnyebb az életem, így csak én mosogatok, de ő sokszor eltörölget. Teregetni vagy együtt szoktunk, vagy ő egyedül. Olykor még ki is mos. Kicsit több házimunkám van, mint neki, cserébe mivel én nem tudok vezetni, ő visz nagyon gyakran ide-oda. De nem vagyok az a fajta nő, aki állandóan a férjét ugráltatja, van biciklim és használom is. Úgy érzem, mi találtunk egy egészséges egyensúlyt a házimunkában, ami egyenrangúvá tett minket, így megmenekült a kapcsolatunk. Ha azt csinálta volna, amit az első hónapban, amikor közölte, hogy ő csak addig mosogatott, míg én nem voltam neki, stb., fél évnél se bírtam volna tovább.

Sokat gondolkoztam akkoriban azon, hogy nem jó a nemi szerepeknek ez a hirtelen felborulása. Ragaszkodunk sokszor mindkét nem képviselői közül a már tarthatatlan szerepekhez. Egy panellakásban már valóban nem lehet olyan igazi férfimunkát találni. A férfi intelligenciáján múlik, hogy felismeri-e, hogy az ő esetében már nem jogos az, ami 100 évvel ezelőtt jogos volt. Lehet, hogy azok a régi férfiak nem mosogattak, de egész nap keményen dolgoztak a családjukért. Arra is gondoltam már, hogy a vágyva vágyott passzív házban vajon milyen férfias munkát találnak maguknak az erősebb nem képviselői? Ott még befűteni se kell.