Van itt olyan, aki édesanyját nem anyának szólítja, hanem mamának?

Mi a nagyanyánkat mindig -magunk között- nagyfaternek hívtuk, a szép sűrű bajusza miatt.

Nem hiába mondják, hogy a román vér nem válik vízzé!

(Csak szőrré.)

Az, hogy valaki az anyukáját mamának szólítja az angolból lett átvéve a mothers miatt, bár ezt csak gondolom.

Nekem annyira alap, hogy a szüleimet anyának és apának, nagyszüleimet pedig papának és mamának szólítom, hogy már azt érezném cikisnek, ha máshogy kéne. El nem tudnám képzelni, hogy anyát mamának szólítsam. Sem hogy a mamát nagyinak.

ma inkább a nagyikat szólítják sok helyen így, de azért nem "ciki' semmiképp, a "ciki" dolgok máshol kezdődnek. A családon belül tökéletes, néha azon kívül meg kell jegyezni hogy kiről beszélsz, nehogy félreértés legyen.

Az eredetről: Az összes indoeurópai nyelv bizonyított őse: a szanszkrit - a szanszkrit ˇm gyök az anyai a ˇp az atyai

- az összes ezzel kapcsolatos szó a gyökből származik (jól látható a latin mater pater szavaknál)

Nálunk:

nagymama=nagyi

nagyapa=papó

édesapa=apa

édesanya=mama

(Én nem tudnám anyukámat anyának hívni, nekem az nagyon idegen, szokatlan:)

Nálunk szülők: anyu, apu, nagyszülők: mama, papa

Unokatesóméknál szülők: mami, papi, nagyszülők: mama, papa

Páromnál szülők: anya, apa, nagyszülők: mami, tata