Szerintetek normális hogy egy 2-3 éves gyerek a saját édesanyját a keresztnevén szólítja?

Hagyja? Miért mit tudna csinálni? Minél inkább mondja neki, hogy ne,annál inkább mondani fogja. A gyerekek ilyenek. Ragassza le a száját?

Ha így szólítja, hát így szólítja. Engem nem zavarna.

Miért ne lehetne normális?

Az unokatestvéreim is a keresztnevükön szólítják a szüleiket. Ők így szokták meg. Illetve a nagyszüleinket szólítjuk még a keresztnevükön, mert nem szeretik a nagymama, nagypapa megnevezéseket, ezért amióta az eszemet tudom, a keresztnevükön hívom őket, ahogy más a tesóim, unokatesóim is.

én csupán sajnálatosnak tartom.

egy anya füleinek zene hallani, hogy anya, édesanya. mármint szerintem. ebből kimaradni...

nagy gyerekemnek a második szava volt a keresztnevem és egészen 3,4 éves koráig úgy hívott, csinálhattam én bármit. mondjuk játszótéren soha nem álltam neki győzködni, hogy anyának hívjon, nem is értem a kérdésedet, mi az, hogy hagyja?

már sulis, anyának hív ha hozzám szól, de bárki másnak ha megemlít, a keresztnevemen szólít. pl. ma is anyámnak is úgy mesélt rólam, hogy a keresztnevemet használta.

nyilván azért alakult így, mert rajta kívül mindenki úgy szólít. aztán persze a család is elkezdett anyának nevezni engem 2 éves kora körül

mi a válaszomban a lepontozni való?

van anya, aki nem örül, ha meghallja egy kisgyermektől, hogy anya? erről írtam csak.

gyermekem amikor előszőr szólított tudatos hanggal és nem sírva, már akkor aja voltam :) ez nekem hatalmas kincs. az első hang, amit tudatosan ki tud mondani, és hív engem. ebből lett az anya.

nem írtam, hogy nem lenne normális a keresztnéven szólítás, elvégre amelyik gyermek már tanult/mósosult/finomított kifejezésekkel szólít és élletében nem hallotta még hogy anya az anya, érthető.

de attól én még örülök, hogy nálunk nem így alakult ki.