Normális, hogy ennyire fél a másfél éves kislányom?
Kislányom másfél éves, születésétől fogva nagyon kis érzékeny, nagyon anyás, nehezen tudom másra hagyni, de ha sikerül, 1-2 órát el van nélkülem. Nah a lényeg, hogy a legtöbb idegen helyen sír, fél, ordít. Nálan sem nyugszik meg. Illetve ha hozzánk jönnek olyanok, akiket kevésbé ismer, akkor is ez van. Boltban meg hasonló helyeken elvan. Ahol tudja, hogy nem maradunk ott....
Van a városban 3 vele egykorú, akikkel összejárunk, ott szeret lenni, gyerekektől nem fél. Játszóházat szereti, de ringató foglalkozáson is félt, így nem erőltettem. Előfordul, hogy megnyugszig, de nem ez a jellemző. De volt, hogy teljesen idegen helyre mentünk vendégségbe és nen félt egyáltalán.
Nagyon bánt, hogy ilyen kis szorongó, szeretnék segíteni neki. Folyton kapom, hogy vigyem emberek közé, ez meg is van , de azért nem csengethetek be idegenekhez. :) nyílt terepen egyébként barátkozóbb, zárt helyeket nem szereti. Ki fogja ezt nőni? Egyébként nagyon kis okos, sokat beszél, itthon semmi különösebb gond vele. Szeptemberben kezdené a bölcsit, tartok tőle nagyon.
Járt valaki hasonló cipőben? Mikorra nőtte ki?
Jah és még egy: ha valaki kimegy az ajtón, elmegy, ordít. Gobdolhatjátok milyen jó volt orvosi rendelőben várakozni vele :)
Köszi a választ! Ugyanezt csinálja az én kislányom is. Mi voltunk parszor bölcsiben jatszani, az tetszett neki. Ezért is remelem, hogy a bölcsivel nem lesz gond. Megköszönnêm, ha megírnád, nálatok hogyan alakult a dolog. Remélem sikerül beszoktatni a kislányodat.
3 éves korra valtoznak meg? Huh, addigra beleőszülök. :)
A fiam hasonló volt. Mintha hozzáragasztották volna a fenekemhez. Egy évet jártunk babás foglalkozásra úgy, hogy a fejét a nyakamba fúrta, és én tornáztam helyette. Bölcsibe sem írattam be, mert egyszerűen nem lett volna neki való. De heti 2-3 foglalkozásra kitartóan elcipeltem, hogy edződjön.
Most két és fél már elmúlt, és ősz óta egyre jobban felenged. Már egyedül táncol, tornázik, megfogja a néni kezét a foglalkozáson, és elmegy vele, őszre már biztos vagyok benne, hogy semmi gond nem lesz az óvodával.
Őszre a lányod is 2 körül lesz, addigra lehet, hogy ő is elkezdni kinőni! :)
Nem tudom mivel teszek jót, ha viszem ilyen foglalkozásra vag sem. Én azért nem erőltettem, hogy ha bölcsire kerül a sor, ne jusson ez eszébe, mint negatív, kötelező dolog. De lehet pont nem kellene annyiban hagynom, és te csinálod jól, kedves utolsó?? Tényleg nem tudom. :(
Igen, nyáron tölti a kettőt. Ha nem tud beszokni bölcsibe, nem fogom erőltetni a dolgot, akkot majd csak oviba fog menni. De nem is csak magán a bölcsin van a hangsúly, hanem azért a mindennapokban sem könnyű ezt kezelni. Pedig tényleg nem stresszelek már rá, elfogadom hogy ilyen, előre jelzen a vendégeknek is. Az "akció" közben már megtanultam nyugodt maradni, csak őt sajnálom, hogy ennyire szorong. :(
NE vidd idegen társaságba. A 4 év alattiak döntő többsége szülő nélkül mindeképp rosszul érzi magát, árt a fejlődésének, akár milyen játszóházban, vagy bölcsiben, oviban van. Vannak 4 év alattiak, akik még szülővel együtt is visszahúzódóak, idegen társaságban. Sőt, aki ilyen helyen dolgozik és tudatosan figyeli a gyermekek lelkivilágát, megnyilvánulásait, tapasztaltja, h még az 5-6 évesek zömének is a legnagyobb élmény az oviban, ha a szülő érte jön! Voltak pszichológusok, akik direkt módon kísérletet is végeztek erről: beszélgetést kezdeményeztek 5-6 évesekkel. a Többsége ezt válaszolta, amit írtam. De ha megfigyeled őket az óvodai hétköznapokban, akkor is belátható.
Nem beszélve, h másfél éves kor körül jelentkezik a második szeparációs félelem. Ez tetézi is a szorongást. És akkor az egyéni temperamentumról mégnem is szóltam, a kedves kérdező gyermeke valszegeleve introvertált, befelé forduló, és szorongásra hajlamos alkat.
Nem az erőltetés a megoldás. Mindennek meg van az ideje. A növényeket hormonkezelik, hogy rosszabb minőségű legyen, de mennyiségileg jobban megérje termeszteni. Sajnos elüzletiesedett szempontokkal bombázzák a szülők tudatát is, és az igazán nagy baj, hogy nem tudatosul a szülőkben, h ezek a fogyasztói társadalmat éltető elvek: fejelszteni idő előtt az átlagos gyermeket, meg ide vinni, oda vinni... A tulipán se fejlődik rendesen, ha húzkodják a szárát, hogy nőjjön már gyorsabban.. hanem elszakad, vagy jobb esetben nem nő gyorsabban, hanem a természet szerinti ütemben.
4 éves kor előtt valójában a gyerekeknek a szülő mellett a helye! Semmi kára nincs a fejlődésére nézve, ha biztonságos otthoni környezetben él, minden nap legalább egyik szülője vele van, de ezen felül csak rokonokat, pár szomszédot lát. Sőt, a kicsik 80%-ának pontosan hogy ez tesz jót, a fejlődésükre nézve is.
Meg olykor, amikor a gyerek igényli -figyeld meg, hogyan reagál- olykor játszótérre leviheted, de nem kell erőltetni mást az otthoni közegnél, amíg nincs 4 éves. A törvények jó része hibás. Szakmai elvek szerint -ami gyakorlati tapasztalatra épül- a legtöbb gyermeknek NEM való az óvoda, se bölcsi, kb a 4. szülinapjáig! Onnantól viszont midnenkinek ajánlott az ovi.
Kivétel: ha a gyerek igényel más társaságot, szülő nélkül a nap felében. Van, hogy szülő nélkül is el van idegen helyen, 4 év alatti gyerek. De tartsuk szem előtt: a kicsinyek kb 20% ilyen, a többi NEM! Ha ilyen a kisded, akkor vidd bölcsibe semmi gond, de ha nem viszed, semmiről nem marad le! A bölcsődének egyetlen valós funkciója van: a szülő munkábajárását segíti avval, h vigyáz a szülő gyermekére - de ez sajnos kényszermegoldás, a kicsik 80%-a rosszul érzi magát ettől!
Ha erőltetik a fejlesztést, meg a más közeget, az árt a 4 év alattiaknak! Mint a növények minőségének a hormonkezlés, az érés siettetése...
Minden életkori szakaszra jellemző sajátosságot ha kiél, megél maradéktalanul a gyermek, a későbbiekben pontosan akkor válik immunissá annak hiányára, vagy ellentétére. Mondok példát:
Ha megéli 4 éves kor alatt a gyere
A 4 éves kor alatti időszakot kb 18. hótól értem, kb a 4. szülinapig. A csecsemőkor változó. A csecsemő kétszer él át szeparációs félelmet. Minden csecsemő. De a többi hónapjában akár szülő nélkül idegen kezekben pl bölcsiben is jól elvan. De kb másfél éves korától kezdve csak a kicsik 20%-ára mondható el ez! A többinek árt, ha a szülő magára hagyja, akár bölcsiben, akár oviban. Következmény: szorongás, neurózis. Rosszabb esetben tetézik testi és más tünetek is.
A bölcsöde, példának okáért, kényszermegoldás, h a munkába járó szülő gyerekére vigyázzanak. De a 4 év alatti kicsinyek 80%-a roszul érzi magát ettől, mert neki még minden nap kell a szülő, esetleg ritkán nagyszülői "felügyelet".
Ha húzkodod a tulipán szárát, attól nem fog jobban nőni, sőt, esélyesen elszakítod. Ellenben meg kell élni az életkori sajátosságoakt, ez támogatja a fejlődést midnen téren, és lelkileg , és közérzetre nézve is ez támogató a gyermek számára. Példa: ha 4 éves korig a gyermek minden nap bármikor számítha a szülője közelségére (aki szülő persze tisztelettel és nem erőszakkal neveli), akkor ez egy biztos alapot ada gyereknek a későbbiekben az önállóvá válásához! Nem az, ha idejekorán fél napokra bölcsibe viszik! A kicsik 20%-a csak annyiból más ,h nekik nem ártanak a fél napos szülő nélküli órák. De nekik se muszáj bölcsiba járniuk, ha megoldható, tehát ha az egyik szülő nem jár munkába és vele tud lenni.
Vagy példának írhatok egy analógiát is: ha a csecemőt leglaább másfél éveskoráig szoptatják, és szeretettel, türelemmel -persze ha kellően egészséges az anya-, akkor nem lesz pszichés orális fixációja - a legtöbb embernek mégis van , ami eg yfelnőttkori, és kamnaszkori pszichés hajlam: a léynege, h a szájas élvezetek nem elégültek ki, ez a fő oka annak, h a felnőtek legalább negyede dohányzik, éslegalább ekkora hányada rendszeres alkoholfogyasztó! Mert csecsemőként nem élte meg, amit maradétalan ideig és minőségben akkoriban kellett volna MEGÉLNIE! Ergo kamaszkorban, felőttkorban pótcselekvésekkel él, oylannal, ami a szájas tevékenységekre rímel. (Lehet szeretni pl gyümölcsleveket, lehet szeretni olykor az orális szexet felnőttkorban, ez még nem orális fixáció; a rendszeres alkoholfogyasztás és a dohányzás viszont sajnos az, és az okáról írtam az imént!)
Sajnos írásom fele elszállt, így hiányos lett, nem vesződöm vele. Aki érti a lényeget, az ennyiből is érti. Elnézést az elírásokért is.
Még én vagyok:
mivel belassult a régi gépem, és elszállt írásom fele, ezért sajnos volt, ahol az előző hozzászólásom félbemaradt, pl itt:
"Minden életkori szakaszra jellemző sajátosságot ha kiél, megél maradéktalanul a gyermek, a későbbiekben pontosan akkor válik immunissá annak hiányára, vagy ellentétére. Mondok példát:
Ha megéli 4 éves kor alatt a gyere "
Itt megszakadt, technikai hiba okán tehát. Elnézést érte.
Hasonló okokból olvashatsz pár tényező ismételt közléséről, véletlenül alakult így tehát. Nem emlékeztem, hol szakadt féle írásom, a gép hibájából inkább leírtam pár tényezőt kétszer, inkább, mint egyszer se olvasd, kedves kérdező.
Elnézést tehát a technikai hibákért.
Köszönöm ezt a hasznos választ, utolsó! Biztosan sokan nem értenek egyet az általad leírtakkal, de én pontosan valami ilyesmit érzek a kislányomnál. Nem hinném, hogy használ neki, amikor olyan közegben van, ahol szorong. Ma is voltunk pl.jatszohazban, ezt szereti, ment a gyerekekhez, ölelni, simogatni akarta őket, így ilyen helyre szívesen viszem.
A bölcsit megpróbaljuk, de mar megbeszéltük a férjemmel, hogy ha nagyon nem szereti, kivesszük.
De most mindenhol azz nyomják, hogy korai szocializáció, külföldön már pár hetes gyerek mellett mennek vissza dolgozni stb., és biztosan az anya a hibás, ha ilyen a gyermek. Én is megkaptam, de egyáltalán nem érzem magam hibásnak
Igenis, járunk sok helyre, egy részét megszerette (rokonok, barátok), de idegen helyen sajnos ez van.
Remélem 4 éves kora környékére változni fog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!