Tényleg nincs több jogom családtagnak érezni magam, ha én menyasszony vagyok, ő meg csak egy barátnő?

Ha nem lennél hisztis, irigy, féltékeny liba, akkor a másik csaj akár jó barátnőd is lehetne.

De te idióta elutasitassal kezdesz , és felted a nem létező "poziciodat"

Van egy fogadásom, egyke vagy, testver nelkul nőttel fel es ha 17 evesen elkoltoztel akkor nyilvsn problemas a csaladod is. Ezt ne a lanyon bosszuld meg! Teljesen normalis a parod csaladja hogy egyenrangu felkent kezelik a baratnot, ez a NORMALIS.

Mas osszetenne a kezet hogy jol kijon az anyosaval Te meg rinyalsz hogy a masikat IS szeretni merik....csak egy ropke kerdes: hogy erezned magad a baratno helyeben ha amiatt kevesbe szeretnenek mert van egy masik no akinek "tobb a joga"???? Na ebbe gondolj bele!

Kérdező ezt így meséld el a vőlegényednek.Szerintem elgondolkodik rajta, hogy a megfelelő nő újára húzta-e.

Nem ovis kislány vagy, hogy párod családtagjainak a figyelméért versenyezz egy másik nővel.Fogadd el, hogy nem te vagy a világ közepe minden ember számára.Nem vagy különb senkitől, ha alpári akarnék lenni, akkor most nagyon durván is megtudnám fogalmazni, talán úgy megértenéd.

"Eddig egyedül kaptam annyi figyelmet és pozitív hozzá(m) állást, amit most ketten kapunk, így kicsit fusztrál a helyzet."

Miért? Azért mert vele is szimpatizálnak, te kevesebb szeretet kapsz?

Jegyezd meg, hogy a szeretet az egyetlen dolog a világon, amit minél jobban osztogatsz, annál több lesz neked, mert nagy részét visszakapod.

Szedd össze magad és legyél aranyos, meglátod nem lesz nehéz és sokkal jobbak lesznek a napjaid!:)

A saját tapasztalatom:

Érettségi után mi is összeköltöztünk a párommal, egy ideig az én családomnál voltunk, egy ideig meg az övénél. Nem azért, mert egyik vagy másik helyen ne lett volna jó, hanem együtt is akartunk lenni meg a családunkra is szükségünk volt. Ugysnannyit kaptunk egyik mint a másik helyen, nem voltunk teher senkinek sem. Ugyanaz volt a családi felállás, mint nálatok: két fiútestvér. Közel azonos ideje tartott a két kapcsolat, a sógornő, aki ki nem álhatott, mert látszott, hogy jobban kedvel mindenki, mint őt menyasszony lett, én nem, pedig távkapcsokatban éltek. Ennek ellenére én feleség lettem, 10 év együttéléssel a hátunk mögött, van két gyerekünk, ők meg 3 év jegyesség után szakítottak. Részemről soha nem volt irigység vagy ellenszenv, annak ellenére sem, hogy ő engem nem kedvelt. Az sem érdekelt soha kit szeretnek jobban. Persze mikor menyasszony lettem egyértelműen úgy éreztem, hogy a családhoz tartozok vagyis inkább már feleségnek éreztem magam, családtagként tekintettek rám korábban is. Én egyébként nagyon örültem volna ha nincs ellenségeskedés hanem barátnők lettünk volna, hiszen úgymond azonos szerepet töltöttünk volna be a családba.

Huhh, de jo hogy nekem sose voltak ilyen gondolataim...pedig ugyanaz a poziciom mint a tied. 2 fiuteso, en vagyok az idosebbikkel es en vagyok a regebbi butordarab :) de mi teljesen joban vagyunk a masik csajszival, talan jobban is kedvelem ot, mint az öcsit. Marmint a sogoromat. Ja es szoktunk negyesben progikat csinalni is.

Sajnallak, hogy ilyen butasaggal mergezed sajat magadat, ne adj isten a hangulatot is a csaladban.