Muszáj mindig ott lennem ebédnél?

11-es vagyok.

Na a 17-esre adott válaszodnál repülne egy jó nagy pofon!

Kíváncsi vagyok a 16-os válaszomban mi volt ilyen haszontalan :-)

Én meghallgatom a gyerekemet, nézünk is közösen filmet/sorozatot pedig elhihetitek nem érdekel hogy kit öl meg Negan vagy hogy mi van a Trónok harcában. De így tudok közel kerülni hozzá, bepillantani kicsit a világába.

De neki is el kell fogadnia, hogy nekem fontos a vasárnapi ebéd.

Heti 1-2 alkalomból nem kellene problémát csinálnod szerintem. Viszont minden nap kivitelezhetetlen az együtt ebédelés. Mindenkinek más a napi rutinja.

"11-es vagyok. Na a 17-esre adott válaszodnál repülne egy jó nagy pofon!"

Pedig igaza van. Egy neveletlen, kötekedő kis proli vagy. Erre ne verd magad annyira.

Nagyon örülök, hogy nekem sosem volt muszáj ott ülnöm az ebédnél - bár többnyire azt tettem, mert szerettem enni és semmi bajom nem származott belőle. De ha az embernek olykor oka van nem menni vagy nem éhes, akkor teljesen okénak tartom, hogy ne menjen. Bár tudom, egyeseknek az ebéd valamiért szent. Ráadásul van, aki 12-kor eszik, miközben nekem az még iszonyatosan korai, szinte sosem ebédelek oly korán (nem is mindig vagyok még ébren akkor).

Nyilván családfüggő, mi a szokás és az ember igyekezzen betartani az ilyen ártatlanabb szabályokat, de ha nagyon nem passzol hozzá, akkor én megértem, ha nem teszi, de ez a családban okozhat problémákat, sajna ez van.

Az jó ötletnek tűnik, hogy (ha csak nincs tényleg fontos más dolga az embernek vagy tényleg olyan fáradt/fejfájós, hogy muszáj lefeküdnie, aludnia) beszélgetni menjen, de azért a legtöbb heléyen szerintem elvárják, hogy egyen is az ebédkor... Az pedig eléggé rossz és egészségtelen, ha meg kell tömnünk magunkat nem éhesen, eléggé súlyos gondnak tartom az ilyesmit, pedig én bármikor tudok enni még egy csomót. De néha nem akarok s amúgysem segít, velem veszekedtek már azért, mert a rokonoknál gyerekként nem ettem extrém sokat az ebédnél (ipari mennyiségeket ettem pedig, de azért volt határ). Egyes családtagoknak nem lehet kedvére tenni.

23; amilyen a válasz, olyan a reakció.

Ha pedig nem tetszik, hogy egy nyilvános fórumon másoknak is van véleménye, ráadásul amikor te tetted fel, akkor el lehet húzni innen. Gondolhattad volna, hogy nem mindenki ért veled egyet! Ha ezt várod, akkor pedig a kis haverjaiddal tárgyald meg! Ott biztos egyetértés van, mert éretlen kis laklik vagytok akikre ráférne a nevelés. Ha viszont másokat kérdezel, akkor benne van a pakliban, hogy nem jár buksisimi érte!

Ha pedig magányra vágysz, akkor a közös étkezések kivételével megteheted ezt a szobádban, eddig is megtetted! Ha pedig nem tetszik a rendszer, fordulj anyádhoz-apádhoz és velük beszéldd ezt meg!

Mivel ott sem volt sikered, gondoltad majd itt elsírod kicsi bánatod, és mindenki egy éretlen, neveletlen kamasz oldalára áll.

Hát nem! Nagy magányodban azért majd gondolkozz el a gyerekszobádban, hogy hol is van a helyed, és fogadd el azt, hogy amíg szüleid vannak addig feletted állnak, és megmondják milyen alapvető szabályokat tarts be!

Most pedig mehetsz a szobácskádba duzzogni, hogy milyen szar a világ és nincs igazad. Ennyi???

Nem vagy eléggé lekötve!

"Fáradt vagyok, vagy mást csinálok épp."

Akkor leülsz az asztalhoz, nem nagy fáradtság. Ha pedig mást csinálsz, akkor abbahagyod.

Na nehogy már a nyúl vigye a vadászpuskát!

Az ilyen dolgaidból van a gond, ezért vannak a cirkuszok is. Neveletlen vagy és próbálsz kibújni minden alól. Ez a baj! Márpedig vannak szabályok amit be kell tartani, ha tetszik neked, ha nem!

És ezek még az íratlan szabályok közé tartoznak, az életben elég sokmindent illdomos lesz betartanod, erre készülj fel! Különben nem kicsit lesznek problémáid az életben!

Meg kell tanulnod alkalmazkodni, és nem azt hangoztatni, hogy TE mit akarsz! És kibújni minden alól... ezekből lehetnek a problémák nálatok.

Azt meg különösen értékelném, ha azt olvasnád amit írtam, nem pedig mindenféle feltételezésekbe bocsátkoznál és képzelődnél kinek milyen a családja. Másrészt egyelőre te vagy terítéken, nem más. Úgyhogy először magadnál söprögess, mert van mit. Fogadd el, hogy a szülők határozzák meg otthon az alapvető dolgokat! Lehet ellene ágálni, meg hatalmaskodni, bevágni a durcát, de többre mész azzal, ha alkalmazkodsz és nem pofázol nekik vissza!