Félek, mi lesz ennek a vége?

Nos.. elég összetett a dolog, de igyekszem érthetően és tömören leírni.

21 éves egyetemista lány vagyok. Van egy 25 éves bátyám, aki egy lusta, semmirekellő. Nem jár dolgozni, ha van is munkahelye sokszor be sem járt. Nincsenek barátai, trehány stb.. Voltak csúnya ügyei, amik nagy befolyással voltak a családra. Anyukám is elég rossz természetű, hamar felkapja a vizet nem egyszer kellett végig hallgatni hogy utál élni, felgyújtaná a házat stb.. Tudom, hogy minden tesómból indult ki, de egyszerűen ezt nem lehet bírni idegekkel. Szinte félek itthon, ha csak meghalok egy kis neszt.. próbálok mindig anyum kedvébe járni, de ezt így nem lehet csinálni. Nagymamám is velünk lakik, rajta is látni hogy teljesen ki van merülve lelkileg. Édesapám is sokszor látom, hogy szomorú. Mégis mit lehetne tenni? A testvéremmel szemben szinte tehetetlenek vagyunk már régóta.. jutottam már el vele az ordítva veszekedésig, úgy hogy én teljesen nyugodt természetű vagyok. Félek, hogy ennek valami tragédia lesz a vége. Édesanyámnak sem jó soha semmi, magamat is nyűgnek érzem neki. Lassan költözhetek vissza koliba is.. de ezzel a témával kapcsolatban meg azt mondta hogy azon se csodálkozna ha haza se jönnék, mert tudja hogy elegem van belőlük. Tényleg elfáradtam, nagyon.. gyűlölöm ezt a helyzetet és félek.. De nincs szívem másokat itthon hagyni ebben a helyzetben. Mit tegyek? Nagyon el vagyok keseredve..