Milyen okokból szakítottatok?

21 voltam, komoly érett gondolkodással. anyuka szoknyáján ült a drága és simán hagyta hogy anyuka irányítson. lakást szerettünk volna venni és kedves anyós nekem 20 %-ot akart csak, holott én is dolgoztam, közös lett volna hitel minden. nem állt ki értem. ez amit leírtam csak hab volt a tortán voltak még extrém esetek. fájt, de kiléptem és nagyon nem bántam meg....

azóta boldog házasságban élek és a férjem kiáll mellettem.

Egyszer azért szakítottam, mert nem éreztem,hogy én is számítanék a kapcsolatban. Nem lehetett vele semmit megbeszélni, ha valamit mondtam, akkor mindig ez volt a válasz: Nem érdekel. az ezredik ilyen mondat után betelt a pohár és léptem. Akkor 22 voltam, 3 évig voltunk együtt.

Az eljegyzésemet is hasonló okokból bontottam fel. Ott még hozzájárult az is, hogy neki volt lakása, ahová költöztünk, de semmi beleszólásom nem volt semmibe. Nem éreztem úgy,hogy enyém a lakás és közösen szépítgetjük. Ha meg is beszélte velem,hogy mi hogyan legyen, mindig úgy lett, ahogy ő akarta. 2 évig voltunk együtt.

a jelenlegi párommal közösen vettünk lakást, mindenért megküzdünk és ez valahogy szorosabbá kovácsolta a kapcsolatunkat. És ő nem mondja azt, hogy nem érdekli, amit mondok :)

Meguntam, elegem lett belőle. Az okok között volt még az is, hogy iszonyatosan önállótlan volt, mindent nekem kellett helyette csinálnom, és igazából úgy döntöttem, hogy nekem elég csak 1 élet amit élnem kell, nem akarok más helyett is élni.

24/f

Azért szakítottunk mert nem voltam szerelmes a barátnőmbe, hiába jöttünk ki jól mindehogy,

hibába szerettem mint embert, és hiába szeretett engem.

Ennyit arról, hogy járjak olyannal aki külsőre nem az esetem, de belül meg teljesen jó...

Csak ez az egy kapcsolatom volt az életemben, mert aki tényleg tetszik külsőre azzal sosem jutok semmire sem.

f,28

Másfél évig voltunk együtt.Egy nagyon rendes pasi volt, vérig uriember, semmi rosszat nem tudtam rá mondani, még a kocsi ajtaját is mindig kinyitotta nekem ha be száltam.

Ő még akkor mindig otthon lakott én már nem, 30 volt én 27 és szerettem volna többet a kapcsolattól,szerettem volna vele élni, nem volt rá hajlandó.

Többszőr mondtam neki költözzünk össze, de csak mosolygott. Egyik nap azt mondta fáradt és nem jönne át este, nem baj? Azt mondtam, nem, és nem is kell többet jönnie. Azt hitte viccelek, de másnap ott voltam náluk és vittem a fogkeféjét meg azt a pár cuccát ami nálam volt, és mosolyogva tarottam a kezem, hogy kérem vissza a kulcsot. Utána már költözött volna, de addigra már elegem lett.

Azért szakítottam a volt pasimmal,mert (ez egy kicsit hosszú lesz,bocsi)

Tehát: összejöttünk,neki is volt menyasszonya nekem is vőlegényem!Egymásba szerettünk.Úgy volt,hogy nem titkoljuk tovább a kapcsolatunkat!Közben én terhes lettem,ő még mindig vacillált,hogy mi legyen!Vártam egy hónapot,még mindig döntésképtelen volt.Erre én mondtam ki,hogy akkor legyen vége!

Azóta megszültem a lányomat,boldogan élünk!

Ő szeretné látogatni,felvenni vele a kapcsolatot,de én ezt nem szeretném,nincs is a nevén és a pénzét sem fogadom el!