Voltatok már úgy, hogy utólag örültetek annak, hogy valakivel szakítottatok, mégha akkor nem is tudtátok, hogy vajon jó döntés lesz-e?
Én most jártam így. Pár hónapig ismerkedtünk egy igencsak jó állással, megbecsült beosztással rendelkező, önmagát úriembernek mutató férfival. Közös érdeklődési kör, órákon át tudtunk beszélgetni, sokszor le se lehetett minket lőni, minden tökéletes volt. Egy alkalom volt, amikor ez a kedves, kenyérrekennivaló ember egy picit indulatosabb volt velem. Meglepődtem, mert ezt az oldalát nem ismertem még. Nem kiabált, nem csapkodott, de valahogy éreztem az elfojtott agressziót. Néma kussban ültem a kocsijában, mert hiába nem utalt semmi arra, hogy esetleg megüthet, mégis éreztem valamit, mélyen a hetedik érzékemmel, magam sem tudom megmondani, hogy mit. Ahogy ránéztem, nem ugyanaz volt, mintha kiült volna az arcára az igazi énje, pedig egy szót se szólt. Valami volt a levegőben. Ezt a megmagyarázhatatlan érzést csak az tudja, aki átélte.
Még aznap este szakítottam vele, feldobtam minden addig jól alakuló dolgot köztünk. Elfogadta, mentünk tovább a magunk útján.
Mivel ő a szomszéd kisvárosból való, ismerik néhányan. Erre ma hallottam a hírt, több, mint egy év után, hogy azt beszéli a város, hogy sokszor kezet emelt az anyukájára, akit ráadásul nagyon sokan ismernek abban a városban.
Hát ezt éreztem én! Nem tudtam volna megmondani, hogy miért, de úgy éreztem, hogy akármikor képes megverni, pedig nem úgy ismertem meg, és nem is viselkedett úgy akkor. Csak az arcára volt írva, vagy nem is tudom.
Most örülök csak igazán, hogy jól döntöttem. Mostmár anyukám is örül, mert akkor szegény nagyon bánta, hogy szakítottunk.
az igen :|
hát, ez csak ugye az 'igazolás', hogy a döntésed helyes volt.
15/L
Akkor neked még szerencséd is van, te lány; mert nagyon sokan az összeköltözés netán házasság után jönnek rá, hogy "jól beválasztottak". Nem egy ilyen ismerősöm volt, hogy a párja kezdetben nagyon figyelmes, kedves volt, aztán hónapokkal később meg kiderült, hogy alkoholista, jobban szeret bulizni, mint együttlenni a párjával ; vagy éppen elkezdte anyagilag kihasználni.
Nem kell mindenkivel eleve bizalmatlannak lenni, de a "lakva ismerszik meg..." egy nagyon jó mondás. Sokak igazi énje akkor jön elő.
Azt azért érdemes megjegyezni, hogy amit az emberek beszélnek, annak a töredéke szokott igaz lenni, de előfordulhat. Szóval fenntartással kezelj minden ilyesmit.
Te akkor hoztál valamilyen döntést, amit jónak gondoltál. Később hallottál valamit, ami látszólag alátámasztotta azt, amit akkor éreztél, de ezek véletlenszerű dolgok. Ugyanannyi esélye volt annak, hogy talál mást, és sose emel rá kezet, mert rendes ember, mint annak, hogy veri az anyját. Éppen ezért elég veszélyes ilyen elhamarkodottan ítélni, mert lehet, hogy igazad volt, amikor eldobtad ezt a kapcsolatot, de lehet, hogy életed legnagyobb hibáját követted el, és a rá következő férfi fog félholtra verni, akiről éppen nem terjednek falusi pletykák.
Még nem volt olyan, hogy megérzés alapján szakítottam, azt előtte mindig tettnek kellett megelőznie, méghozzá olyan tettnek, ami igazán komoly, és még akkor is átrágtam magamban, hogy helyesen értékeltem -e a dolgot. Azt viszont sosem tudnám elképzelni, hogy ne adjam meg valakinek a bizalmat az alapján, ahogy egy alkalommal viselkedik, ha nem akkora a dolog, hogy döntő legyen, márpedig egy veszekedés és az indulatok nem elégséges indokok számomra.
Igen, fél éve, mikor szakítottam exemmel...!
20F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!