Hogyha a párotokkal telefonáltok, elköszönéskor mindig mondjátok hogy "szeretlek"?

Én csak azt nem értem, hogy buszon vagy munkahelyen ez miért lehet ciki? Szégyelled mások előtt, hogy van párod?

Munkahelyen, buszon, stb. senkinek semmi köze hozzá, hogy te mit mondasz, és kinek.

Ha valaki pedig mégis hallgatózik, hát egészségére! Ha ez buszon van, valószínűleg többet úgysem fogom látni, ha pedig munkahelyen, akkor egy idő után összebarátkoznak az emberek, a barátok pedig nem szokták cikizni egymást tudtommal... :)

Az válaszom a kérdésre pedig az, hogy nem tudom, mert még nem volt igazán komoly kapcsolatom + még fiatal is vagyok, de valószínűleg mondanám a páromnak, hogy szeretem. :)

Valakik így mutatják ki a szeretetüket, valakik nem. Én például egy kezemen meg tudom számolni, hányszor mondtam ezt. Viszont a feleségem érzi, hogy szeretem (mert tényleg szeretem), de ezt apró kedvességekkel, segítséggel, testi kontaktussal jelzem, nem verbálisan. Valaki meg máshogy szereti kifejezni. Mások vagyunk.

Viszont kedvenc írom is kitért erre:

"- Eliza - mondtam -, a könyvek közül, amelyeket felolvastam neked, igen sok azt állítja, hogy szeretni a legeslegfontosabb. Talán el kell, hogy mondjam most neked, hogy szeretlek.

- Hát mondd - mondta Eliza.

- Szeretlek, Eliza - mondtam én.

Ezen elgondolkodott.

- Nem - mondta nagy sokára -, ez nekem nem tetszik.

- Miért? - kérdeztem.

- Mert olyan, mintha pisztolyt szegeznél a fejemnek - felelte. - Csak arra jó, hogy valakivel olyasmit mondathassunk, amit valójában bizonyára nem gondol. Mi mást mondhatnék erre én, vagy akárki más, mint azt, hogy < Én is szerelek >?"(Kurt Vonnegut:Börleszk)

Én naponta egyszer hívom a párom,ha nem találkozunk.S mi is mondjuk egymásnak,akár buszon,akár otthon,akár a család előtt.

Én nem látok benne semmi cikit,mert ezek csak érzelmek és amit bármikor kitudok fejezni.

Én is nagyon jól tudom,hogy ez szó nélkül is így van,de mi boldogok vagyunk ha csak kimondjuk egymásnak:)lassan 2év utána is.