Mennyire tisztességes úgy gyereket vállalni, ha a szülő előre tudja, hogy nem tudja eltartani?

Nincs olyan szülő, aki előre látja, hogy alakul az élete.

A szüleim úgy vállaltak gyereket, hogy tuti volt minden, aztán szinte egyik napról a másikra zuhantak nagyot.

Egyébként a gyerek panaszkodásának nem kell mindig helyt adni. Mégis milyen tanszerekre kell neki a pénz? Ha hárman vannak, akkor ingyen kapja a könyveket. Tehát kellenek füzetek, írószerek, párezer forintról beszélünk. Kellenek nem drága ruhák. Még ha a minimálbért keresi is meg, az diákként 94e havonta (mivel csak szja-t vonnak, semmi egyéb járulékot). Azaz ha a nyarat végigdolgozza, kézhez kap alaphangon 250 ezret.

Őszintén, dolgozó felnőttként egy egész év alatt nem költök ennyit ruhára, és teljesen normálisan öltözöm.

Nekem ez a történet sántít. Vagy túldramatizálja a dolgot (láttam itt már olyat, aki azért sírt, hogy nincs nyara, mert el kellett mosogatnia, amíg a szülei dolgoztak), vagy kifelejtett egy-két nyaralást vagy fesztivált, amire elmegy a keresetének a másik fele.

Na álljon meg a menet!

Azért óriási különbség van aközött, hogy valaki a jelenlegi és a jövőben várható jó anyagi körülményekre szül gyermeket, és később alakul úgy - önhibáján kívül - hogy nem tudja eltartani, és aközött, ha valakinek már most anyagi nehézségei vannak, magát alig tudja eltartani, nemhogy egy purdét és nem is képzeli máshogy a dolgot, csak úgy, hogy majd a gyerek suli mellett melózik és gyári munkás lesz belőle, mert másra nem telik... Az a szomorú, hogy itt a gyakorin az utóbbi van többségben...

Egy példa: talán 1-2 éve volt egy nő, sírva kért segítséget, hogy nem tudja eltartani egyedül a három gyerekét. Nagy nehezen kiderült, hogy a férje hetekkel ezelőtt halt meg, majd szépen lassan arra is rávilágított, hogy amúgy a férje évek óta beteg volt, tudni lehetett, hogy nem fog sokáig élni, a 3 gyerekből 2 már a jól ismert betegség alatt született... Pontosan jól tudta előre, hogy nem tud majd nemhogy 3, de 1 gyereket sem eltartani, márcsak a végzettségéből, eddigi munkaviszony hiányából adódóan sem. Egy csepp sajnálatot nem éreztem a nő iránt ezek után, sőt. Persze a gyerekeket azért megkönnyeztem :(