Sokszor vertek el gyerekkorodban? Melyiket szégyelled legjobban? És melyik volt a "legrosszabb"?
Bocs a sok kérdésért, tudom, hogy egyszerre, csak egyet kéne kérdeznem.
Ja, és kérlek, olyanokat ne írjatok, hogy nem vertek meg titeket soha, stbstb, mert nem arról szól a kérdés [nem vagyok gonosz, csak hát...]
Köszönöm mindenkinek, aki válaszol!!
Néha kaptam csak ki, de akkor azt hiszem, meg is érdemeltem. Például egyszer elcsvarogtam iskola után, egyszer meg az úton rugdaltuk át a labdát, engem meg majdnem elcsapott egy kocsi. Volt egy műanyag játékkardom, azzal kaptam ki. Hasra kellett feküdni az ágyon, nadrág, kisgatya le,és úgy kaptam vele. Nagyon tudott fájni. De megtanultam a leckéket egy életre, ha összeszidtak volna egyszerűen, két hét múlva elfelejtettem volna a dolgot.
Egy alkalom volt, amit szégyelltem. Olyan 12 éves lehettem, nagyszüleimnél az udvaron fociztunk a haverommal. A nagy játék hevében szépen összetapostuk a kertet is. A szüleim hazajöttek a nagyiékkal és igen kiakadtak. Apu levette a ruhaszárító kötelet, engem pedig egy fához állított. Le kellett tolnom a fürdőnadrágomat és hát mivel nyár volt, a cipőn kívül más ruha nem volt rajtam. Ott álltam a fánál anyaszült meztelenül, és úgy vert el nagyon alaposan azzal a kötéllel. A barátom meg végignézte az egészet. Ez volt benne a legrosszabb, pedig nagyon fájt is a csupasz bőrömön a kötél. A végére már nagyon sírtam. Nekem ez a verés volt a legrosszabb is egyben.
Kérdező?Téged?
Látom,régen fel volt téve a kérdést :)
Azt hiszem én is kaptam vagy 2x,nem emlékszem pontosan..De hogy miért...biztos pofáztam.De rengetegszer leszidtak,pláne ha rossz jegyet vittem haza,a 2-est is alig mertem megmondani anyumnak.(Szlovákia,szóval a 2es nem is olyan rossz)
Ameddig kis gyerek voltam sokszor pofozott fel apám. Van amire nem is emlékszem, egész kicsi voltam, csak mesélték, hogy álltam valahol, sírtam, és úgy felpofozott, hogy anyámnak kellett elkapni, nehogy leessek. Én is egy levesre emlékszem a legjobban, nem kértem a levest és beleverte a fejem. Nekem olyat nem volt szabad, hogy valamit nem bírok megenni.
Ha valami felidegesítette, amit csináltam, akkor ordított, hogy takarodj a szemem elől, olyankor mindig elbújtam, de attól csak dühösebb lett.
Féltem tőle, és mindenki azzal fegyelmezett, hogy ha nem csinálom, amit mondanak, majd jön és megver.
25 éves vagyok, nem nagyon szoktam ezekre gondolni, de most szépen lassan elkezdtek peregni a könnyeim, ahogy eszembe jutottak a dolgok, pedig engem azért nem is vertek úgy össze, mint ahogy itt látok más válaszolókat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!