Sokszor vertek el gyerekkorodban? Melyiket szégyelled legjobban? És melyik volt a "legrosszabb"?

1x vert meg anyám de akkor nagyon... , eléggé labilis az idegrendszere , kérte ,h mondjam el a igazságot , osszam meg vele a véleményemet valamiről ... tök kulturáltan elmondtam és fájt neki az igazság, rálökött a kanapéra , és ökölből elkezdett püfölni , én olyan 13 éves lehettem. Akkora taslit kaptam ,h agyrázkódást kaptam és vagy 2 hétig fájt a fejem... akkor hagyta abba az ütlegelést , amikor a kutyám bejött és beleharapott a seggébe, meg fogta a lábát és elkezdte húzni, a kutyám védett meg tőle ,előtte és azóta se harapott meg senkit...

Amúgy végül anyám belátta ,h igazam volt... azóta se valami jó a viszonyunk , mostanság inkább lelkileg fenyít nem testileg...de ezerszer rosszabb a lelki fájdalom mint egy-két pofon...

Egyszer apám részegen ütött rajtam egyet(A 2 combomon kersztbe) egy pálcával, ami elég vastag volt, csak úgy, mert olyan kedve volt. Ez azért volt rossz, mert úgy megdagadt, meg bekékült, h fél nyáron át nem hordtam rövidnadrágot. Anyukámnak el sem mondtam, mert apámnak vége lett volna... A másik alkalomkor anyámtól kaptam egy fülest, de ez kicsi volt, mert elmagyaráztam, hogy én nem tanulok akkor délután, mert jó idő van, nincs kedvem. :)

Az 2. jogos volt, és pont az nem is fájt.

Igen, sokszor vertek. Ha nem akartam tanulni, azért, ha rossz jegyet hoztam azért, ha nem akartam mosogatni, azért, ha rendetlenség volt a szobában, azért. Mindig jogosan kaptam, mert azt hitték, az az egyetlen üdvözítő nevelési módszer. Mégis felnőttem, és ezért lett belőlem jó kritikai érzékkel "megvert" nő. Mindenben azt keresem, ahol belém köthetnek, és automatikusan védekezem. Maximalista is lettem, igyekszem minden támadási felületet levédeni, és boldogtalan vagyok, ha valami nem tökéletes.

Azon kívül megtanultam megfelelően hazudni, hogy elkerüljem a veréseket. Ennek nagy hasznát veszem felnőttként is. Anyám akkor is vert, ha hazugságon kapott, szóval ma már engem ugyan rajta nem kap senki!

Legszégyenletesebből sok van. Sokszor vert meg anyám a nyílt utcán, sokszor maradt rajtam a keze nyoma, amit mások láthattak a karomon vagy a számon, arcomon. Sokszor ütött szándékosan kék foltomra, ami elesésből származott, és az még jobban fájt. Ütött osztálytársak előtt is, akikkel évekig tanultam még utána, a sajnálatuk is roppant megalázó volt.

Utoljára 21 évesen vert meg anyám, az volt a legemlékezetesebb. El akartam menni szilveszterezni, ő meg nem akart elengedni. Addig ütött, amíg fel nem dagadt a szám, és vérezni kezdett, másnapra tele lett az arcom kék foltokkal. Akkor megesküdtem, hogy elköltözöm otthonról, és ha még egyszer kezet emel rám, visszaütök. Így is lett.

Ha gyerekem lesz, az a véleményem, hogy néha nem árt odacsapni, de mások előtt soha, nem mértéktelenül, nem addig, amíg be nem kékül, és nem indulatból, csak a tanulság nyomatékosítására. És csak ha nem használ semmi más.

Gyerekek! Végigolvastam. Micsoda lelki nyomorúság! És persze testi fájdalom, félelem, gyűlölködés. És most mit lehet tenni? Könyörgök a gyerekeitek nevében, ne adjátok tovább!

Mert sajnos gyakran az ilyen verekedések azért vannak, mert annakidején az apuka, is kapott az ő apjától. Vagy az anyuka kapott az övéitől. Öröklődik. Helyesebben, a szokás hatalma. Vagy az, hogy ha ő kapott, akkor neki is meg kell verni valakit. Erre való a cslád. Ott az uralkodásra való alkalom. És benne marad az emberben a régi sérelem, és fojtogatja, és arra sarkallja, hogy : Ütni kell! Ütni kell!

Itt egy kis rövid kid írás még erről.... [link]

Nem sokszor, és nem is nagyon, de egyere a mai napig emlékszem. Néztünk egy filmet öcsémmel, és öcsém folyamat közbedumált, én meg rászóltam, hogy fogja már be, erre öcsém meglökött, én meg vissza löktem, de úgy, hogy felborult valami cserepes virág. Erre jött be apám, hogy mit művelek én itt, és miután azt mondtam, hogy öcsém miatt volt, apám lekent egy akkora pofont, hogy beestem a sarokba. És ezek után még ő nem állt velem szóba egy hétig. Ezt nagyon megjegyeztem, mert szerintem ez totál igazságtalan volt. Amúgy jófej apám van meg minden, de ez szerintem cseppet túlzás volt a részéről. Akkor olyan 9 éves lehettem.

23/L